Szolgálat 66. (1985)

Tanulmányok - Héjja Gyula: Keresztény életteljesség és misztika

statica“), ugyanúgy a keresztény eggyé lesz az Istennel, részesedik az isteni természetben a kegyelem által. Az isteninek és az emberinek ebből a kölcsönös „egymásban-maradásából“ („admirabile commercium“) fakad Jézus istenemberi élete. A mi istengyermeki életünk forrása viszont Jézus élete, kereszthalála és föltámadása. Ilyen értelemben helyezi előtérbe az új nézőpont Krisztus misztériumát, mint keresztény életvalóságunk egészének és egységének alapkövét. E misztérium fénye vezeti arra irányuló törekvéseit is, hogy rámutasson a hétköznapi keresztény élet misztikája és a leszűkített értelemben vett misztikus élet közötti kapcsolatokra és összefüggésekre.

Keresztény életünk értelmezése nem lenne kielégítő, ha nem tennénk vizsgálat tárgyává istengyermeki életünk másik oldalát, igazi emberi arculatát. Már említettük, hogy a kegyelem a természetre épül. Arra a természetre, amely Isten örök gondolatában és szeretetében jelent meg először. Szellemi létünk és életünk, noha anyaghoz kötött, mégis valóságos nyitottság az Isten felé a természet rendjében, és az istengyermeki élet felé a kegyelmi rendben. Az eredeti bűn következtében ez a természet megsérült és személyes bűneink miatt még több seb torzítja. Sokrétű s összekúszált emberi valóságot érint a kegyelem. Krisztusban újjászületünk, de mégis bennünk marad a test és lélek ellentéte: az anyag súlya és a szellem lendülete, az örökölt tulajdonságok terhes poggyásza és személyiségünk kiteljesedésre irányuló törekvése, a szociológiai, pszichológiai hatások kényszerzubbonya és énünk függetlenséget igénylő érvényesülési vágya, a bűntudat lidércálma és szívünk szomja az ártatlanságra, jobb, nemesebb életre.

Könnyen magunkra ismerhetünk ebben a leírásban. Névtelenül állunk azok tömegében, akik elfáradtak, mert terhet hordoznak. Jézus nevünkön szólít és hívó szavakkal fordul hozzánk: „Gyertek hozzám mindnyájan, ... én megkönnyítetek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem ...“ Ha elfogadjuk hívását, hatalmat ad nekünk, hogy Isten gyermekeivé legyünk. A hatalom pedig nem más, mint Ö maga, az Atya által ültetett szőlőtö. Közli velünk, a szőlővesszőkkel, az isteni élet gazdagságát.

Keresztény életünk egész valóságát most már így fogalmazhatjuk meg: a bűnös, gyönge ember újjászületése és élete Krisztus misztériumában, az istengyermeki miliő erőterében, ahol az életszentség keresztútját járva halad előre a kiteljesedés reményében. A fölvázolt kép hűségesen ábrázolja keresztény életünk egész valóságát és egységét. Kevés sikerre számíthat az, akit nem ez az élethű szemlélet irányít, miközben a keresztény élet értelme után kutat.

b) Három észrevétel az új szemszöghöz.

A modern irodalom egyik legszembetűnőbb jellegzetessége: keresztény életünk értelmezésénél nem választja el a keresztény aszkézist a misztikától. Evvel szorosan összefügg második észrevételünk: modern szerzők hangsúlyozzák, hogy a keresztény élet lélektanát, embertani és társadalmi oldalát tanulmányozó szakemberek vegyék figyelembe a keresztény élet természetfeletti

12