Szolgálat 65. (1985)
Tanulmányok - Maurice Bellet: Becsületesség az autókormánynál
A nők általában kevésbé agresszívek. Az autó számukra inkább gördülő ház, semmint tüzes paripa. De a férfias jelleg bennük is győzedelmeskedhet. Gyakorta itt fejeződik ki a férfiakkal való egyenlőségük. Vannak igen veszélyes, erőszakosan vezető nők is. Miért éppen az autó? Mi teszi az autót a halál játékszerévé? Az, hogy társadalmunkban ez az erőkimutatás legfőbb jele. Szinte mágikus erő rejlik benne. Az izomzat keveset számít, itt a cilinderek döntenek! Az elhatározást, a gesztusokat megsokszorosítja a motor, egy olyan motor, amely nincs távol, hanem mintegy saját testem folytatása a korlátolt test határain túl is. A láb könnyed mozdulatával felpattanok: a másik eltűnik, a tér hirtelen kitárul, szabad vagyok. Szédítő! — Hogy megérthessük mindezt, emlékeznünk kell arra a fontos szerepre, amit a képzelőerő, a fantázia játszik az ember életében. Ez a magyarázata annak is, hogy az autó egyszerre öltheti magára a ló, a nő és a saját testünk szerepét. Mi több, az autó zárt tér. A másik, a vetélytárs távol van, és ő is be van zárva járműjébe. Az út néma, a vezetők sem tudnak egymással beszélni. Mindent jelek, jelábéoék szabályoznak. Itt nincs hely a másik személyének. Tökéletes a személytelenség. A háború tehát sokkal egyszerűbb, mint másutt, ahol ismerősökkel találkozunk, akiket később is viszontlátunk, akikkel csínján kell bánnunk, akikre rászorulunk, akiket tisztelni akarunk, vagy egyszerűen szeretünk. Ezért olyan kellemetlen a felfedezés, ha agresszív műveletünk áldozata mégiscsak ismerős. Nemrég magam is megjártam. Erőszakosan furakodtam be egy parkolóhelyre, mert megbeszélésre siettem. Nemsokára azonban fe- szélyezetten vettem észre, hogy pont azzal a hölggyel voltam udvariatlan, akivel tárgyalnom kellett. A modor Okosan, gyorsan és udvariasan. — Ki a jó autóvezető? Aki okos, gyors és udvarias. Nem elegendő saját képességem, mert számítani kell a többiek oktalanságával. Az sem elegendő, ha mindig engedelmeskedünk az előírásoknak: soha sem kockáztatunk, mindig uralkodunk a sebességen, pl. rossz látási viszonyok között is (ködben, meredek hágón, éles kanyarban) és megállhatunk harminc méteren belül, mert nem látunk messzire. Kétségtelen, hogy mindez fontos, de ügyelni kell a többiekre is. Sejteni kell hibás műveleteiket és ostobaságaikat. Mindezt okosan és mégsem félénken vagy mulyán. A jó sofőr gyors: reflexei elevenek; biztosan, ütemesen vezet. A habozó bizonytalankodó is köz- veszélyes, többek között azért, mert előidézi, hogy felszökjön a többiek agresz- szivitása. Végül: udvariasságra is szükség van, méghozzá hibátlan udvariasságra. Kétségtelenül, ez a legnehezebb! Mindig nyugodtan, barátságosan viselkedni az összes többi vezetővel szemben, beleértve a lehetetleneket, a durvákat, a 42
