Szolgálat 65. (1985)

Tanulmányok - Maurice Bellet: Becsületesség az autókormánynál

közvélemény és a hatóságok tiltakoznak ez ellen a mészárlás ellen. Intézkedé­seket foganatosítanak. De nincs arány a szerencsétlenségek súlyossága és a visszhang gyengesége között. Mintha a közvélemény ötven százaléka közöm­bös lenne. Ha néhányan más okból veszítik el életüket, sokkal többen felhör­dülnek. Pedig a közúti balesetek száma ezekhez viszonyítva sem hanyagolható el. Ez a nagy és mindennapos gyilkosság sokkal erősebb reakciót követelne. Mit tegyünk tehát? Különféle oldalról, az Egyház részéről is hallhatunk er­kölcsi buzdításokat. Mert nem kevesebbről van szó, mint a „NE ÖLJ!“ parancs­ról. Honnét ered ez az erőszakosság? A legkülönbözőbb okokból, kezdve az ún. emberi „agresszivitástól“, amiről azt állítják, hogy le kell vezetődnie. Tár­sadalmunk ugyanis a fennálló feszültségek, a mesterséges körülmények és egész légköre következtében agresszivitásokkal van telítve. Ugyanakkor azon­ban azt valljuk, hogy szelídnek kell lenni, az agresszivitást el kell fojtani. Mi­lyen kiút marad tehát? — Az út, az utca. A gépkocsivezető a volánnál — minden látszólagos különbség ellenére — a középkori lovag utódja a csataménen. Azt mondják, hogy a nagy nyári gép­kocsikirajzások megfelelnek a hadműveleteknek, amit régen is a jó időszak beálltával indítottak el. A jelenség tehát ma is megismétlődik, csak más síkon. Ugyanígy kapcsolatban van az autó a szexualitással és a hozzá fűződő erő­szakossággal is. Az autó a férfi számára a megálmodott nő szimbóluma: szép, rendelkezésre áll és kitűnően alkalmas arra, hogy kielégítse hatalomvágyát és elkápráztatja a többieket. Persze, az átlagvevő számára jelképeznie kell a hű­séges feleséget is. Ezért az autóipar szakemberei már régen kitalálták, hogyan hozhatnak létre egyensúlyt vagy összhangot e két kép között. Másrészt, azt is képzeli a férfi a volánnál, hogy az az asszony ül mellette, akit el szeretne káp­ráztatni. Ez viszont vagy megfelel vagy sem annak, aki az oldalán ül. A gépkocsivezetés módja mindenképpen az autós hatalmát fejezi ki. A má­sik sofőr vetélytárs, aki hamarosan ellenféllé válik. Meg kell előzni őt. Hány katasztrófa származott már szenvedélyes előzésből. A tudatalatti Ne felejtsük, hogy amit fenntebb mondottunk, az tudatalatti folyamat. Olyas­mi, amit az ember saját magánál nem észlel, jóllehet másoknál felfedez vagy meg is magyaráz. Nem a jelenség ismeretlen tehát, önmagunkkal szemben vagyunk vakok. A legbutább gépkocsivezető is megindokolja, hogy miért haj­tott 130-al a mellékúton („jók a reflexeim“), miért robogott keresztül a piros lámpán („megítélem, mikor nem jöhet senki a másik irányból“) és miért ragad alig egy méterre az előtte haladó járműre az autópályán („gyorsítson az a mazsola“). Ugyancsak közismert, hogy legtöbb ember megváltoztatja természe­tét a volánnál. Az egyébként udvarias, nyugodt és türelmes személy, most ha­ragossá, ingerlékennyé, erőszakossá válik. Az autó az a hely, ahol felszínre kerülnek a rejtett ösztönök, különösképpen az erőszak. 41

Next

/
Thumbnails
Contents