Szolgálat 64. (1984)
Halottaink - Kara József (Szomszédja) - Dr. Vizy István (Tanítványa)
celli kórházba került, ahol 1984. július 31-én Isten örök békéjének világába költözött. A rendház kápolnájában ravatalozták fel. Temetését Csóka Gáspár pannonhalmi perjel végezte 1983. augusztus 3-án. A kegyhely temetőjének papi sírhelyén, Marosi László mellett várja teste a feltámadást. Dr. Galambos Iréneusz OSB KARA JÓZSEF (1905—1983) A veszprémi egyházmegye halotja Pápán született 1905. július 3-án. A királynő városának székesegyházában, Veszprémben vette fel a papi rendet, 1932-ben. Fölszentelése után Vigántpetenden rövid ideig káplán, majd a veszprémi Davidikumban három éven át prefektus s ezt követően Pápán és Keszthelyen ismét káplán. 1939-től lelkészként működött Herenden, később Vaszaron s innen került utolsó állomáshelyére, Szá- párra, ahol először plébánoshelyettesként, majd mint plébános egész haláláig — több mint 43 évig — építette a rábízottak lelkében Isten országát. Bizonyára sok, türelemmel viselt szenvedését elfogadó Mesterének jeladása volt, hogy Szent Kereszt felma- gasztalása ünnepén (IX. 17) léphette át az örökkévalóság küszöbét. Kara József hősiesen szerény volt: egy életöltőn kitartott a három községet magá- banfoglaló és sok munkát adó plébániáján, Szápáron. Rendületlenül kijárt két külköz- ségébe, a túlnyomóan protestáns többségben lakó katolikus kis csoportokhoz, méghozzá minden vasárnap, a nyári hőségben éppúgy, mint a kemény bakonyi télben. Nem ment nyugdíjba, hanem utolsó leheletéig a lelkek szolgálatára szentelte magát, mert tudta, hogy a paphiány miatt főpásztora nem tudja majd betölteni plébániáját. Amikor már nem volt ereje végigállni az egész szentmisét, ülve végezte egyes részeit, amikor már nem tudott felmenni a templomba, hívei autóval felvitték, illetve télen szánkón felhúzták. Amikor orvosa már csak húsz percnyi fennmaradást engedélyezett, akkor is az íróasztal mellé ült, átnézte az iratokat, hogy rendet hagyjon maga után. Vendégszeretete közismert. Alig múlott el egy nap, hogy paptestvérei vagy ismerősei közül meg ne látogatta volna valaki. Pedig nem központi fekvésű a plébániája s maga sem volt bőbeszédű, inkább hallgatta, amint látogatója kiöntötte lelkét. Munkája így kilépett plébániája határán, de vidéken is szívesen segítkezett. A szomszédos Jásd-Szentkút minden búcsúján gyóntatott, a környéken lelki tekintélynek számított. Szállóigévé lett még idős férfiak ajkán is: „Megmondta a szápári pap!“ Amikor eljött az az idő, hogy ő szorult segítségre, laikus kisegítőt vett maga mellé, hogy így megnyújtsa papi működését és ennek hatókörét. Azon fáradozott, hogy munkatársaiból olyan egyéniségeket formáljon, akik az evangélium ügyét továbbviszik és gondozzák a pap nélkül maradt plébániát. Nem akarta árván hagyni híveit! Zuhogott az eső, amikor főpásztora, segédpüspöke és ötvenfőnyi paptestvére a hívek sokaságától kísérve a szápári tempíomkertbe hívei közé temette. Szomszédja DR. VIZY ISTVÁN (1910—1983) Isten görbe vonalon is egyenesen ír! — hangzik a bölcs mondás. Emberi ésszel ki nem tervezhető módon alakítja ki azok egyéniségét, akikre az életadásnál is nagyobb feladatot bíz: a lelkek ápolását. Érvényes ez Dr. Vizy Istvánra is. Balassagyarmaton látta meg a napvilágot 1910 augusztus 19-én. Az egri székes- egyházból indult papi útjára 1934-ben és ennek az egyházmegyének szolgálatában hirdette az Úr igéjét 1959-ig. Ekkor a Gondviselés az esztergomi főegyházmegyébe rendelte. Az egyik hivő így nyilatkozik róla: „Vízi Pista halála nagyon mfegviselt. Ö több mint barátom, inkább a testvérem volt. Állítom, hogy kevés olyan igazi papja volt az egyháznak, mint ő, aki halálos betegen is, utolsó pillanatig látogatta betegeit, hogy enyhítse az övénél jóval kisebb szenvedésüket. Farkasréten Bagi püspök búcsúztatta 98
