Szolgálat 64. (1984)

Könyvszemle - A búcsúk imakönyve (Kiss K. J.) - Cser-Palkovits István: A bécsi Szent István-dóm és magyar emlékei (Vongrey F.)

Gábor SJ: Ungaricae Sanctitatis Indicia (Nagyszombat, 1692) c. munkák alkotják. De felhasználja az újabb kutatások eredményeit is, mint pl. Puskely Mária tanulmányát Árpádházi boldog Erzsébetről (Róma, 1980) és Vecsey Lajos cikkeit. Hevenesi Gábor csaknem háromszáz éve kiadott munkája felhívást is jelent a magyar (egyház) törté­nelem kutatóinak, hogy nagyjaink, magyar szentjeink életét a modern történelmi ku­tatás módszereit és eredményeit felhasználva újból átvizsgálják, kiegészítsék, örven­detes, hogy a pesti kiadás öt szentéletű, de boldoggá nem avatott s ekként nem is tisztelt személy életrajzát is hozza. A régebbi századokból: Csepelényi György és Kelemen Didák, korunkból pedig Batthyány Strattman László, Bogner Mária és Kaszap István szerepel. Reménycsillag, hogy nem feledkezünk meg sem ezekről, sem egyéb magyar honfitársainkról, akiknek az élete valóban Krisztust sugározza és így példa­képül állítható korunk kereső embere elé. Benkö Antal A búcsúk imakönyve. Az I. részt összeállította és a II. részt fordította Diós István, a III. részt összeállította Szigeti Kerény OSB. Szent István Társulat, Budapest, 1984, 120 o. A búcsúk kérdése főként az idősebb híveket foglalkoztatja, bár mindenki számára komoly tanítást jelent. Emlékeztet a megváltás gyümölcseire, az egyház oldó-kötő hatalmának következményeire, a szentek egyességére. A könyvecske első része kér­dés-felelet formájában a búcsúval kapcsolatos teológiai és pasztorális alapkérdé­sekre ad felvilágosítást. Első helyen a részleges búcsút tartja szem előtt. A második rész az Apostoli Szentszéktől 1968-ban kiadott ma érvényes felfogás alapelveit közli. A harmadik pedig a búcsúval ellátott imákat és gyakorlatokat sorolja föl. A lelkipásztorkodó papság és a búcsúk iránt érdeklődő hívek nagy haszonnal for­gathatják ezt a kis kiadványt. Kiss K. János Cser-Palkovits István SJ: A bécsi Szent István-dóm és magyar em­lékei. A bécsi Szent István-Egyesület, Wien 1984, 80 o., 30 kép (11 színes). Nem szorul indoklásra ez az igen hasznos, csinos kiadvány, bár a magyaroknak nem ismeretlen szerző szerényen megokolja művének megjelentetését. A magyar dómkalauz láttán szinte érthetetlennek tűnik, hogyan nélkülözhettük eddig a Szent István-dóm ismertetőjét anyanyelvűnkön. Hiszen ez külföldön, Máriacell után, első lelki támaszpontunk! Aligha fordul meg magyar Bécsben anélkül, hogy be ne térne a pócsi Máriához egy Ddvözlégyre. Cser-Palkovits atya alapos kalauzolása nemcsak a katedrális nagy múltját, szépségét és kincseit mutatja be, hanem bepillantást enged a szerző több évtizedes kutató, gyűjtögető munkájába: a dóm magyar emlékei és vo­natkozásai meglepően gazdagok. A templom fekvésének és történetének vázolása után, először kívülről, majd belül vezet körbe. Gondosan minden lényegesre rámutat, megmagyarázza: mégsem vesz el a részletek és adatok tömkelegében, s alkalmilag ki-kitér a magyar szempontokra. Egész sereg — a szövegben vastag pontokkal megjelölt — megjegyzéssel lényegesen kiegészíti a németnyelvű kalauzokat és szakavatott monográfiákat. A legújabbak közül ugyan nem szerepel a „felhasznált irodalom“ listáján: R. Feuchtmüller — P. Kodéra, Der Wiener Stephansdom, Wien 1978 és M.Zykan, Der Stephansdom, Wien 1981 in Wiener Geschichtsbücher Bd. 26/27. i Rengeteg apró adatot rögzít. Különösen értékesek a magyar szentek ereklyéiről, az 1515. júl. 22-i kettős, történelmi házasságról vagy a máriapócsi könnyező-ikonról összefoglalt tudnivalók. Bécs egykori magyar püspökei közül Nagylucsei Orbánt (1487— 94

Next

/
Thumbnails
Contents