Szolgálat 64. (1984)
Könyvszemle - A búcsúk imakönyve (Kiss K. J.) - Cser-Palkovits István: A bécsi Szent István-dóm és magyar emlékei (Vongrey F.)
1490) Dóczy néven emlegetni azonban — a legújabb egri schematizmus szerint — „merő anakronizmus. A család a Dóczy nevet csak a XVI. században vette fel.“ (Sugár István, Az egri püspökök története, Budapest 1984, 183. I.) Különben Orbán püspök 1491. okt. 21-én halt meg Egerben (nem 1493-ban). Osztrák és magyar művészettörténészek felfogása még eltérő olyan kérdésekben, mint pl. mi köze az Énekesek kapuja szobrainak a Kolozsvári testvérekhez, vagy vajon a középkori színes tetőcserepek Budáról származnak-e. Viszont a vélemények közelednek a —, kalauzunkban kissé kurtán tárgyalt — nyugati, főkapuzat kiépülésének értelmezésénél. 1976 óta egyesek (R. Wagner-Rieger, Mario Schwarz) már Bécsben is elfogadják Bogyay nyomán, hogy a tatárok elől idehúzódó jáki csoport dolgozott a főkapun s ennek alsóausztriai rokonain. Egyébként 1915-ben még R. Donin is Jákot Bécs elé helyezte a fejlődés sorrendjében, csak később módosított nézetén. Mindenesetre a nyugati homlokzatot 1500 táján átépítették, így a kapuzat sem maradt meg eredeti formájában (Doberer, M. Zykan). Változatos, jól tagolt előadása az érdeklődést végig ébrentartja. A nagyrészt kitűnő képanyagnak mintegy a fele a magyar vonatkozásokat illusztrálja. Találunk egy-egy rövid beszámolót a harangokról, a levéltárról és a dóm- és egyházmegyei múzeumról is. Bécsi látogatóknak, zarándokoknak, túristáknak — ajándékként is alkalmas — maradandó emlék. Ausztriai magyaroknak, kik kalauzolással is foglalkoznak, kötelező olvasmány, terjesztése magyar és kultúr-kötelesség! Vongrey Felix 95
