Szolgálat 64. (1984)
Könyvszemle - Diós István (Szerk.): A szentek élete (Benkő A.)
résre méltó tulajdonsága, hogy a hit- és erkölcsi igazságok bemutatása közben karöltve jár az Ószövetség és Újszövetség még olyan esetekben is, mint pl. a pünkösd, a halottak föltámadása, vagy éppen a mennyei Jeruzsálem bemutatása. Sok teológiai írónk megtanulhatja belőle, hogyan gazdagíthatnánk üdvtörténetünk kifejtését az ó- szövetségi Szentírás kincseivel. A Krisztus-tan és egyháztan részletezése közben a szerzők ügyesen elkerülték a pusztán elméleti és az unalmasságig tudományos eszmefuttatás veszélyeit. Foglalkoznak ugyan a legfogasabb bibliai kérdésekkel is, mint pl. a bűnbeesés; mélyen szántanak a szentségtanban pl. a gyermekkereszteléssel vagy szentáldozással kapcsolatban, de mindezt úgy teszik, hogy az olvasót szinte szórakoztatják. Ez azért sikerült, mert a szentírási elemzések, bőséges bibliaidézetek, teológiai fejtegetések, kateketikai oktatások, gyerek-öreg párbeszédek és énekek egészítik ki egymást, sőt a hitigazságokat még ikonokkal is szemléltetik. A Krisztus közöttünk olvasása közben beigazolódik a II. Vatikáni Zsinat ökumeniz- musról szóló határozatának kijelentése; „A keleti keresztények hittani hagyományai a Szentírásban gyökereznek, a liturgiában továbbélnek és az egyházi énekekben nyernek kifejezést“ (17. pont). Mivel a könyv ortodox keresztényeknek íródott a fordítók lábjegyzetekben hozzák a katolikus tanítást ott, ahol a kettő között eltérés mutatkozik. Talán bele lehetett volna dolgozni a sajátságos katolikus igazságokat magába a szövegbe, úgy ahogy ezt tették a magyar vonatkozásokkal, pl. ikonokkal, mégpedig azért, mert az olvasók bizánci vagy római szertartású katolikusok. így viszont a tudományos apparátushoz nem szokott hivő fennakadhat az eltérő és számára idegen hitigazságokon. Ugyanígy, a gyönyörű ikonokat be lehetett volna kötni szemléltetésként a szövegnek megfelelő helyekre, esetleg a megszámozással segíteni, hogy az ikonmagyarázatokban és egyes hitigazságoknál utalni lehessen rájuk s így nőtt volna ezen felhalmozott kincs hatásfoka. A kiadvány stílusa és szókincse távol áll a gyermekek világától, de a szülők, ifjak és felnőtt keresztények, valamint minden jóakaratú olvasó eligazítást nyer általa a keleti szertartású egyház teológiai, liturgikus és ikonográfiái hagyományaiban. Baranyi Imre A szentek élete. Szent István Társulat, Budapest, 1984. 914 o. Szerkesztette Diós István. Fordítók és munkatársak; Diós István, Lőrincz Imre, Verő G. Mária, Hajdók János, Vida Tivadar. A Szent István Társulat a közelmúltban több jeles szent modern életrajzával ajándékozta meg a magyar közönséget. Most mintegy körképet fest s elénk állítja az egyetemes római kalendárium és a magyar egyházi életben jelentősebb szentek életét. A könyv alapanyagát Mans Péter Reformer der Kirche és Die Heiligen c. munkáiból veszi. Erre épült a Prugg Verlag-tól 1977-ben és 1982 kiadott Testvéreink a szentek két kötete is. Az anyag egy része tehát nem különbözik. De az új kiadás sokszor új fordítást, következésképpen új árnyalatokat hoz még a közös anyagnál is. Lényegesebb különbséget jelent, hogy a pesti kiadás a Lipcsei Sankt Benno Verlag átdolgozását veszi közvetlen forrásnak. Az ott megjelent munka pedig igen sokszor két részre osztja az eredeti anyagot. Külön tárgyalja a szorosabban vett történelmi adatokat és külön az épületességet célzó elbeszéléseket (= legendákat). Az ausztriai kiadás ez utóbbit némelykor rövidítette, máskor pedig a szent írásaiból vett szövegekkel egészítette ki. Ezen felül a Prugg Verlagnál megjelent első kötet csaknem 50, a római kalendáriumban nem szereplő szent életét is közli. A budapesti kiadás viszont kb. ugyanannyi életrajzot fűz hozzá a magyar egyházban különösen ünnepelt vagy ismert szentek és boldogok sorából. Ezeknél a fő forrást a Biblioteca Sanctorum és Hevenesi 93
