Szolgálat 63. (1984)
Az egyház szava - II. János Pál beszéde a koreai vértanúk szentté avatásán
AZ EGYHÁZ SZAVA il. JÁNOS PÁL BESZÉDE A KOREAI VÉRTANÜK SZENTTÉ AVATÁSÁN Szöul, 1984. máj. 6. A Szentatya a vasárnap evangéliumából, az emmauszi tanítványok történetéből indult ki (Lk 24). Leverten mentek az úton, s a hozzájuk csatlakozó Mesternek elpanaszolták sírba szállt reményeiket. Ugyan „lángolt a szívük“, amikor Jézus kezdte nekik magyarázni az írásokat, de csak a kenyértörésben ismerték föl a Feltámadottat. Ettől kezdve tanúi lettek. Általuk és utódaik, Krisztus minden tanúja által terjedt el a jóhír Jeruzsálemben, Júdeábán, majd a többi népnél, így vonult be igazsága a történelembe. 3. A Jézus Krisztusról szóló igazság koreai földre is elérkezett. Kínából származó könyvek által jutott el ide. És az isteni kegyelem egész csodálatos módon hamarosan arra késztette tanult elődeiteket, hogy értelmükkel keressék Isten igéjének igazságát, azután pedig elevenen higgyenek a feltámadott Megváltóban. Égő igyekezetükben, hogy mindig nagyobb részük legyen a keresztény hitben, őseitek 1784-ben Pekingbe küldtek valakit maguk közül. Az illető ott fölvette a keresztséget. Ebből a jó magból sarjadt az első keresztény közösség Koreában: egyedülálló közösség az Egyház történetében, mert egészében világiak alapították. Ez az éppen hogy megszületett, oly fiatal és a hitben mégis oiy erős egyház egyik kegyetlen üldözési hullámmal szállt szembe a másik után. így egy évszázadnál kevesebb idő alatt máris több tízezer vértanúval dicsekedhetett. Az 1791-es, 1801-es, 1827-es, 1839-es, 1846-os és 1866-os esztendőt mindörökre megjelöli mártírjaitok szent vére; ezek a dátumok mélyen szívetekbe vésődtek. Bár a keresztényeknek az első félszázadban csak két Kínából származó papjuk volt, akik ideiglenesen segítették őket, mégis elmélyítették Krisztusban való egységüket imádsággal és testvéri szeretettel; semmibe vették a társadalmi osztálykülönbségeket, és papi, szerzetesi hivatásokra ösztönöztek. Mind szorosabb kapcsolatot kerestek püspökükkel Pekingben és a pápával a messze Rómában. Miután keresztény őseitek évek hosszú során át kérve kérték, hogy több papot kapjanak, 1836-ban örömmel fogadhatták az első francia misszionáriusokat. Többen közülük szintén azok közé a vértanúk közé tartoznak, akik életüket adták az Evangéliumért, és akiket ma ezen a történelmi jelentőségű ünnepi misén szentté avatunk. Az Egyház nagyszerű fellendülése a mai Koreában igazán a vértanúk hősi bizonyságtételének a gyümölcse. 48