Szolgálat 63. (1984)
Könyvszemle - Cserháti Ferenc: Eingliederung in die Kirche um des Heiles willen (Benkő A.)
hogy nincs ökumenikus fordítása, ami megkímélhetne attól, hogy kétfelől végezzék a konkordanciával járó roppant munkát. (Tudjuk, hogy katolikus részről is folyik ilyen munka, de sajnos a kiadásig — még? — nem jutott el.) Sőt bizonyos mértékig az összeállítás még a magyar protestánsok részére is „félmúlt“, mert a Károli-biblián, nem pedig az ökumenikus Tanács 1975-ös új szövegén alapul. Hogy csak egy-két példát hozzak: utóbbiban a „barom“ szót már a ma használatos „állat“ helyettesíti, a „felebarát“ helyén nem egyszer „embertárs“ vagy „testvér“ áll. Ez persze elvileg minden élőnyelvi konkordancia végzete: az új meg új fordításokkal elavul. Mindamellett a kulcsszavak a különböző fordításokban eléggé azonosak ahhoz, hogy egy kis „nyomozással“ ez a munka — amelynek tető alá hozásához csak szeretettel és egy kis „szent irigységgel“ gratulálhatunk — hasznos szolgálatot tehet minden tanulmányozónak. A Szókönyvet kiegészíti a „Bibliai nevek és fogalmak“ gyűjteménye. A neveknél mindenütt megadja az etimológiát és az előfordulás helyét, a fogalmaknál rövid, tömör magyarázatot a fontosabb lelőhelyekkel együtt. A gyűjtemény német és angol forrásokon alapul. Nemcsak lexikonként, hanem „mini-életrajzként" is jól használható, mert a Biblia nagy alakjainak életét helyről helyre végigkíséri. Némi egyoldalúságtól itt-ott persze nem mentes: pl. említi Péter Fülöp Cezáreája-beli vallomását, de Jézus rákövetkező ígéretét nem; ragaszkodik Jézus „vérszerinti testvéreinek“ elavult elméletéhez (viszont vallja a Szentlélektől való szűzi foganását). — A könyv érdekes mellékletekkel zárul: 1) Időrendi táblázat Ábrahámtól Jeruzsálem lerombolásáig, tekintettel Izraelre és szomszédaira, 2) Evangéliumi összhang, azaz a Jézus életére vonatkozó helyek időrendi felsorolása, 3) Isten, Jézus Krisztus és a Szentlélek nevei és címei a Károli-biblia szerint. (Nézetünk szerint nem valószínű, hogy a Szentlélek helyében elterjedne a kiadótól újabban folyvást javasolt „Szent Szellem“. Az új prot. fordítás sem alkalmazza.) Függelékben még az Úr megváltottainak neveit, Jézus csodáinak és hasonlatainak és az ószövetség csodáinak felsorolását találjuk. Az ízléses kiállításban, használatra alkalmas, tartós kötésben közreadott két munka jól tükrözi testvéreink biblikus szellemét. Kaphatók a kiadónál: Evangéliumi Kiadó (Ungarische Schriftenmission), Hopfauer Str. 44, D-7 Stuttgart 80. S. M. Cserháti, Franz: Eingliederung in die Kirche um des Heiles willen (Az egyházhoz tartozás az üdvösség végett). Peter Lang, Frankfurt/M.: Bern; New York. Europäische Hochschulschriften, Reihe XX, Bd. 288. 1984 , 257 o. Krisztus a világ megváltója, az embereknek vele kell egyesülniök, hogy üdvözölhessenek. ö pedig azt kívánja, hogy hitünk megvallásával és a keresztség felvételével lépjünk be egyházába (Mk 16,16; Jn 3,5). Ennek a megfontolásnak alapján hamar kialakult a teológiai elv: extra ecclesiam nulla salus (az egyházon kívül nem lehetséges az üdvösség). — Ugyanakkor azonban Krisztus és apostolai tanítják azt is, hogy Isten nem hagy el senkit; azt akarja hogy minden ember üdvözüljön (Mt 5,45; ApCsel 17, 25-28; 1Tim 2,4). Vagyis: az üdvösségnek valamiképpen mégiscsak lehetségesnek kell lennie az egyházon kívül is, hisz milliók tudomást sem vehettek róla. Ennek a két látszólag ellentétes elvnek a helyes megértését tárgyalja a szatmári egyházmegyéből származó teológus doktori tanulmánya. Főleg a II. Vatikáni Zsinat tanítását veszi figyelembe, s ebben is a Lumen Gentium konstitúció történetét és első két fejezetét. De megvizsgálja a két elv biblikus alapjait is. A szentatyák iratait kutatva pedig megállapítja, hogy inkább az első elvet domborították ki; axiómaként kezelték, bár megengedték, hogy vannak alóla „kivételek“: a katekumenek, akik még megkeresztelkedésük előtt vérüket ontották Krisztusért és azok, akiknek Krisztus a pokol tornácára szállva megvitte a megváltás kegyelmét (pl. próféták és egyéb „igazak“ ). Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a régebbi teológusok vágy- és vérkeresztségről beszéltek. így részesülhettek Krisztus megváltó kegyelmében, így 85
