Szolgálat 63. (1984)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Bűnös szent Egyház
teljes, mikor az Isten Lelke nem élteti, a beszélőt. Az egyház tanítása szerint a bűnös ember is hatékony szerve az Isten üdvözítő akaratának, mikor a szentségeket érvényesen kiszolgáltatja, de nem olyan hatékony, mint ha egész önátadással élne szolgálatának. Az egyesek visszaélésein túl a bűn az egész egyházra ráüti bélyegét, mikor az egész egyház, feje és tagjai, huzamos ideig tűr, helyesel, véd igazságtalan szokásokat, helytelen rendszereket, mint az afrikai rabszolgavadászatot, a „boszorkányok" ellen való hajszát, vagy a természetfölötti hatalomnak evilági hatalmaskodásra való használatát. Erre az sem mentség, hogy bizonyos korokban az ilyen visszaélésekben senki sem látott rosszat. Ezek olyan szennyfoltok, amiket „kívülről“ is láthat mindenki. Vannak olyan vádak is, amelyeket az egyház belsejéből kiáltanak világgá alapjában véve jó szándékú emberek is. Szenvedélyes felháborodással panaszolják az egyház vétkes meg nem értését, képtelenségét az új életviszonyokhoz való alkalmazkodásra, erőszakos hatalmaskodását. Az egyik ilyen vádirat, „egy méltatlankodó katolikus kétségbeesett felhördülése“ alcímmel, pár év alatt minden világnyelven sok ezer példányban terjedt el, és a jelentős könyvsiker mutatja: sokan azon a véleményen vannak, hogy szenvedélyes tiltakozása nem mindenben alaptalan. Mért szent az egyház? X. Szent Pius katekizmusa így felel erre a kérdésre: „Az egyház szent, mert szent láthatatlan feje, Jézus Krisztus, mert szent a Lélek, amely élteti, mert szent tanítása, áldozata és szentségei; mert minden tagja arra van hivatva hogy megszentelődjék, és sok tagja valóban szent volt, az most is, és az lesz mindig.“ A felelet mutatja, hogy míg az egyház bűnös volta onnan ered, hogy tagjai szubjektív viselkedése ellentmond az egyház lényegének, szent jellege elsősorban az objektív valóságra vonatkozik, a természetfölötti misztériumra, ami az egyházban jelen van, bár a tapasztalat előtt rejtett, és csak a hit fényében nyilatkozik meg. A megkülönböztetés hagyományos magyarázata az „egészséges“ szó két különböző értelmére szokott rámutatni. Másként „egészséges“ egy életmód, másként egy ember: az életmód egészséges, mert képes arra, hogy egészségben tartson valakit, az ember egészséges, mert megvalósul benne a szerves élet zavartalan kifejlődésének az a teljessége, amit ezzel a szóval szoktunk megjelölni. Egy kórház a kórnak háza, mert tele van beteggel, de egészséges intézmény, mert meggyógyítja őket. A keresztény ókor gondolkozása elsősorban az objektív valóságok és erők iránt érdeklődött, azért az egyházban is főként a megszentelő természetfölötti misztériumot csodálta, azért adott hálát Istennek. Az újkor emberének figyelmét leginkább a szubjektív megvalósulás köti le, azért inkább az egyház bűnös 36
