Szolgálat 63. (1984)

Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: Bűnös szent Egyház

denkinek megadatik az, amire szüksége van, hogy kialakítsa, megvalósítsa magában az Isten róla alkotott elképzelését.

Mernek hinni abban, hogy egyszer majd a jóság és szeretet győzedelmeskedni fog. Rendületlenül hisznek a feltámadott názáreti Jézusban, az Isten Fiában, Testvérünkben, aki megjárta az emberi életút minden ösvényét. Tapodta annak minden göröngyét. Akinek nem volt fejét hová lehajtani. Akit legközelebbi barátai, követői gyáván cserben hagytak, amikor legnagyobb szüksége volt rájuk. Akit elárultak, letagadtak. Hisznek a Jézusban, aki életét adta, hogy annak árán egyszer, valaha, megvalósuljon az Atya akarata, az Isten országa.

Hiszik, hogy a Feltámadott Úr nem elérhetetlen magasban, hanem emberi közelségben közöttünk él, és nekünk hagyta Lelkét, hogy erősítsen, sugalmazzon, vezessen és megújítson. Tápláljon és soha el ne hagyjon, ö az Egyház éltető Lelke, emberi szívünk lakója és betöltője, ö az Isten teremtő és megújító Lehelete.

Ezt próbálom én is hinni. Ezért vagyok, ezért maradok az Egyházban.

Alszeghy Zoltán

BŰNÖS SZENT EGYHÁZ

A címben használt két jelző két ellentétes tulajdonságot jelent: az egyik bizonyos erkölcsi tökéletesség hiányát, a másik annak meglétét; azért hajlandók lennénk a címet kijavítani, így: „bűnös vagy szent egyház?“ A katolikus egyházkép jellegzetessége, hogy a két jelzőt egymás mellé illeszti, azt állítja, hogy az egyház bűnös is meg szent is. Csak akkor lesz életközeli viszonyunk az egyházzal, ha a valóságnak ezt a két egymást kiegészítő és magyarázó oldalát teljes mértékben elfogadjuk.

Mi az egyház?

Az egyházról való meggyőző beszéd egyik legfőbb akadálya abban van, hogy nem világos, mit értünk ezen a szón.

Az egyház nem elvont ideál, ami a konkrét valóságban csak tökéletlenül valósul meg, mint a „demokrácia“ vagy a „szabadság“. Nem „vezető személyzet“, tehát nem a klérus, nem a papság, szemben a „világi“ hívőkkel.

Az „egyház“ először is gyűjtőfogalom, azoknak a személyeknek összességét jelenti, akik legalább meg vannak keresztelve, vagy szorosabb értelemben, akik életük főproblémáinak megoldását Krisztus Urunk követésében, Krisztus Urunk tanítványainak közösségében keresik.

34