Szolgálat 62. (1984)
Eszmék és események - Missziós levelek Ázsiából
taság. — A koreai szöuli székesegyházban tavaly 6000 felnőttkeresztség volt. Úgy van, ahogy Bühlmann remek könyve mondja: „Wo der Glaube lebt!" A Katolikus Lexikon, aminek a szerkesztését a nyakamba varrták, igen nagy munka, de érdekes. Mozart- óráimra megint többen jelentkeztek, mint amennyit be tud fogadni a nagyterem. Élvezem ezt a heti két órát. Mindnyájan az Isten kezében vagyunk; és higgyük szíwel- lélekkel, hogy az Isten „jó". P. Nemeshegyi Péter SJ 2-191 Sekimachi, Nerima-ku Tokyo 177, Japan + 1983 Ricci jubileumi év volt. 400 évvel ezelőtt Matteo Ricci és jezsuita társai helyesen ítélték meg, hogy az evangelizáció nem lehetséges inkulturáció nélkül. „Testté" kell lennie, amint Krisztus emberré lett, és a maga kultúrkörében, hazája nyelvén érthetően hozta meg a jóhírt. Hogyan hirdessük mi korunk emberének érthetően, hogy az Atyaisten Jézusban valamennyiünket gyermekeiként szeret, és örök életével akar megajándékozni? Ricci és követői először elsajátították a régi kínai kultúrát, csak akkor próbálták elültetni Krisztus-élményüket Kínában. Bár a „rítusvita“ (ti. hogy nem engedték meg helyi elemek alkalmazását a liturgiában, Szerk.), a hatalomvágy, a szűkkeblű nacionalizmus stb. sok mindent meghiúsított, a jól elvetett mag Isten kegyelmével erőteljesen kizsendült. 30 évvel ezelőtt a Kínából kiutasított misszionáriusok itt Taiwanban a régi módszerrel kezdték. Iskolákat alapítottak vagy állami iskolákban működtek, mások missziós plébániákat alapítottak. Nagystílűén folyt a szegény nép segélyezése. Ez akkor jó volt. A néhány ezer keresztény máig 300 000-re szaporodott. De mostanában a missziós munka megakadt. Az embereknek jobban megy, az anyagiakat hajszolják, így növekszik az erkölcstelenség és a bűnözés, főleg a fiatalok között. Mint Ricci idejében, most is újból új utakat kell keresnünk a missziós munka számára. Persze nem lehet mindenki Ricci, Adam Schall vagy Freinademetz. De mindenki, akiben él Krisztus Lelke, saját pótolhatatlan adományaival kovászként működhet, vagy kis mécsesként világíthat missziós világunkban. Tudjuk: a világ átalakítása az Evangélium által Isten kegyelme. Ezt akarjuk kiesdeni a megváltás és a Ricci-jubileum szent évében. Taiwani püspökeink napi szent- írásolvasást, közös családi imát, heti megtartóztatást és havonkénti szentórát írtak elő a híveknek; a papoknak és szerzeteseknek még egy böjti napot is a héten. Sok találkozón és imával is keressük az új utat, amely igazából mindig ugyanaz: Krisz- t u s . A magból fának kell kinőnie. Krisztus kovászának át kell hatnia a világot, Krisztus világosságának le kell győznie a sötétséget. Ehhez új, jó misszionáriusokra van szükségünk, és természetesen anyagi segítségre is. Krisztus Testének eleven tagjaira van szükségünk, hogy a Titokzatos Test tovább fejlődjék ezen a vidéken is. (Az atya márc. 31-én töltötte be 80. életévét. Gratulálunk!) P. Koch István SJ 1—9 Wen Ming Rd. Potzu, Taiwan 613, R. O. C. + Hála Istennek, ismét Binmaley-ben vagyok. De át kell még vennem a kis Dulag falut és még négy falut hozzá. Ez az a hely, ahol valamikor missziós állomást akartam létesíteni. Dec. 16-án megkezdtük az Aguinaldo-miséket (mint otthon a rorate). A templomok tömve vannak. A nép vágyakozik a megváltás után. Ennek a szónak itt sokkal húsba vágóbb értelme van, mint mifelénk. Mindent jelent az enibereknek: szabadulást a szegénységtől, betegségtől, bizonytalanságtól, félelemtől, elnyomástól és a bűn szolgaságától, ami — ezt jól megértik az itteniek — minden baj gyökere. Kedves missziós barátainkkal együttesen akarunk remélni, várni, imádkozni és ünnepelni. Az 80
