Szolgálat 62. (1984)
Eszmék és események - Missziós levelek Ázsiából
sűrűbben töltesz és burkolsz be, én Atmoszférám; de lelkemnek sziklái és várfalai olyan jól bepréselik még most is ezt az itteni légkört, hogy a velem találkozó testvérek édes-keveset sejthetnek belőle! És amit sejtenek, — azt is ide- genségnek, elválasztónak, botránynak... ahelyett, hogy Téged sugároználak feléjük, édes otthoni Isten, és Hozzád vinném haza őket. (gy rejtelek hát el Téged, Uram. így rejtelek el Téged, noha azért próbáltál eleven tabernákulumoddá tenni, hogy monstranciáddá legyek. Nem,nem találok mentséget magamnak, és bámulom irgalmadat, hogy még mindig találsz mentséget számomra. Hogy szeretlek? Micsoda szeretet az, amely nem teszi az ö akaratát? A jószándék? Megérdemli-e nevét, ha nem nyúl komolyan az eszközökhöz? És mégis... Az, hogy nem távozol el tőlem, mutatja, hogy akarsz velem valamit. Te nem változtatod meg tervedet, nem vonod vissza hívásodat. És annyit tudok, halálos biztonsággal, hogy: hívtál. Nincs más utam, mint a mindennapos újrakezdés, s bár mindennap tudnám! Hiszem, hogy dolgozol bennem, hogy amint az évek telnek, megrendül, leomlik egy-egy gát, egy-egy szikla... csak hogy nem tudok már komolyan vésőt és kalapácsot ragadni én is, hogy segítsek Neked, hogy felszínre hozzalak, lelkem bányaomlásainak Elte- metettjét... Meddig? ... Te tudod, Uram. Ó, bár a múló évek az alázat húmuszába hullanának, s nem a türelmetlen keserűség gyökérzetét táplálnák bennem. És bár megértőbbé, türelmesebbé tenne a Te megfoghatatlan türelmednek és jóságodnak látása. Látod, még mindig nem tudom megérteni a lélek iszonyát a végső odaadástól - az iszonyt, amit pedig magam is átéltem, - éppoly kevéssé, mint a Neked odaadott lélek mindennapos hitványságát: azt az állapotot, amiben nyakig benne vagyok magam is! Ó én lelkemnek rejtőző Istene! Építs hidat bennem! Hidat, amelyre ráléphet isteni lábad. Hidat, amelyen átlebeghetsz szívem mélyéből ajkam pereméig, onnan a testvérszivekbe és az Isten Szíve közepébe! Istenem, rejtőző Isten, mindenható vagy! Hallgass meg engem! Ida MISSZIÓS LEVELEK ÁZSIÁBÓL A legmélyebb szeretettel értesítem, hogy a hozzám küldött levelet a benne lévő csekkel megkaptam. A bank 3 hónap múlva adja ki az összeget. Franciska nővér az előző küldeményért kapott 1102 rupit. 800-ért bevásárolt egy hónapra való élelmiszert a szegényház lakóinak, lisztet, rizskását, lencsét, olajat, teát, cukrot: ami maradt, abból fogja fizetni két nagyon szegény lánynak a fölvételét. Mind a kettő ápolónőnek akar tanulni. A kórházakban csak úgy veszik föl, ha első vagy második osztályú papírja van, de ha 3. osztályú, akkor küldik gyárakba dolgozni, és ez igen veszélyes a fiatal lányokra ebben a mohamedán országban. A katolikus szülök nem is engedik a lányokat egyedül kimenni. 77
