Szolgálat 62. (1984)
Tanulmányok - Dr. S. Smolnig - Fényesi Márk: A családtervezés problematikájához
A kéthónapos katekézist egy intenzív hétvége követi, amelynek folyamán az eukarisztia mélysége és átélése áll a központban. E hétvégén a résztvevők aztán választanak maguk közül egy felelős csoportot, amely a pappal együtt — immár a vándormisszionáriusok nélkül - folytatja a katekézist az egész csoport számára. Két éven keresztül hetente kétszer összejönnek egy igeszolgálatra és szombat este csoport-eukarisztiára. Ezt a nagyon igényes és radikális hitbeli elmélyülést a „terhességgel“ lehetne összehasonlítani, amely alatt a magzat (= új teremtmény, vö. 2Kor 5,17) életképes kereszténnyé fejlődik ki; kegyelem és a közösség támasza által nemcsak helytáll egy pogány világban, de kisugárzásával apostoli munkát is végez. A tapasztalat azt mutatja, hogy az első katekézisre inkább „gyakorló keresztények“ jelentkeznek. A következő években meghirdetett katekézis látogatói ezzel szemben inkább egyházilag „távolállók" és keresők, nem egyszer súlyos személyes válságban szenvedők, akikből a katekézis csodával határos módon új embereket varázsol. „Suum cuique“: Mindenkinek megvan a maga ízlése. Nem minden keresztény egyformán vonzódik minden „út“ felé. Nem minden lelkipásztornak áll kezére ez vagy az az irány. Egyesek megelégednek a hagyományos módszerekkel, mások kísérleteznek, míg meg nem találnak egy „drágagyöngyöt“, egy „rejtett kincset“. A Szentlélek nem alszik, hanem ott fú, ahol akar. Engedjük hatni Öt. „Az emberiség záloga a család.“ így fejezi be a pápa „Familiáris consortio“ kezdetű apostoli levelét. Ugyanezt mondhatni a kereszténység jövőjéről is: Ha sikerül a családot kereszténynek megtartani vagy újra kereszténnyé tenni, akkor a kereszténység, a világ sója, kovásza és világossága át fogja hatni, meg fogja szentelni az egész emberiséget. Dr. Stanislaus Smolnig—Fényesi Márk A CSALÁDTERVEZÉS PROBLEMATIKÁJÁHOZ A hat gyermekes orvos családapa először csodálkozva hallotta a kérdést: hogyan tervezték családi életüket? Ezt nem lehet tervezni, aki így kezdi, annál biztosan rosszul végződik; itt nem vezethet érdek vagy számítás. A szeretet a döntő. — A beszélgetés közben azonban hamar kitűnt, hogy a kifejezés nem tetszett neki. Mellékízt érzett ki belőle. „Mert — folytatta — természetes, hogy volt néhány alapelgondolásom. Már a katonaság alatt tisztán láttam, hogy boldogságom megkívánja, hogy életemet megosszam valakivel. Isten terve az, hogy megházasodjam. Azt is eldöntöttem, hogy éppen családi boldogságom előkészítéséhez meg kell teremteni a minimális alapot. Ez egyrészt megkívánja, hogy előbb befejezzem tanulmányaimat, másrészt meg kell tanulnom uralkodni magamon, amíg nem találom meg jövendőbelimet. Tudtam, hogy az önfegyelem 37
