Szolgálat 61. (1984)
Tanulmányok - Szigeti Miklós: Az engesztelés teológiája
4. Ha a magunk erejére volnánk hagyatva, joggal elcsüggednénk a gyónás mai krízisének láttára. De hisszük, hogy a Szentlélek vezeti egyházát a hivök hitérzéke, a teológusok kutatása, a hierarchia karizmája által. Ezért van, hogy tovább is derült bizalommal keresünk, kérünk, zörgetünk. Szigeti Miklós AZ ENGESZTELÉS TEOLÓGIÁJA Manapság nem sokat beszélünk keresztről, engeszteíésről, vezeklésről. Mintha tabu lenne. Lehet ez ellenhatás: nem olyan rég, a századforduló elején talán túl sokat beszéltünk róla. Az igazság az arany középúton van. Az engeszteíést életcélnak tekintő lelki irányzatok virágzásának tetőpontján Lisieux-i Szent Teréz (1873—97) nem vonzódott az elégtételnyújtásként értelmezett engeszteléshez. öt nem az isteni igazságosság kielégítése lelkesítette, hanem a megbántott, meg nem értett, elfeledett isteni Irgalom engesztelése: „Azokra a lelkekre gondoltam, akik az Isteni Igazságosság áldozatául ajánlják fel magukat, hogy magukra vonják s így elhárítsák a bűnösöknek kijáró büntetéseket; ez a felajánlás nagy és nemes, de távol vagyok attól, hogy példája engem is vonzzon. ,Ó én Istenem! kiáltottam fel a szívem mélyén, csak Igazságosságod kap olyan lelkeket, akik áldozatul hozzák magukat? ... A Te Irgalmas Szeretetednek vajon nincs szüksége rájuk?'" (önéletrajz, Bp. 1974, 211.) És Szent Teréz felajánlotta magát egészen elégő áldozatul az Irgalmas Szeretetnek. Nem vetette el tehát az engesztelés gondolatát, csak visszatért az Evangéliumhoz: az engesztelés nem az igazságosságtól való félelem, hanem a szeretet műve. Az engesztelés gondolata benne van a kinyilatkoztatásban, annak alkotó része, tehát mindig időszerű. Ezt jobban megértjük, ha a következőkben megvizsgáljuk szentírási alapjait, és végigkísérjük dogmatörténeti fejlődését napjainkig. Ószövetség Az engesztelés gondolata szinte a világ minden vallásában megtalálható. Tulajdonképpeni alapja lélektani: az ember lelkiismeretét terhelik bűnei vagy ősei bűnei, és érzi, hogy bűne miatt ki van zárva a világ rendjéből, elveszítette azt a helyet, amelyet Teremtője szánt neki. Ezért akarja eltörölni, kiengesztelni vétkét, hogy visszanyerhesse előző helyzetét. A világ vallásaiban vagy maga az ember igyekezett mindent megtenni, hogy engeszteljed, vagy várt valakit, aki majd helyette engeszteli ki a megbántott istenséget, állítja vissza a megbontott rendet. 22
