Szolgálat 60. (1983)
Eszmék és események - A mai katolikus Luther-kép (Békés Gellért)
A sola fide elvének eredeti értelme szintén tisztázódott. A 16. században az ún. „Werkheiligkeit“, a jámbor tettekre épülő életszentség túlzásaira ellenhatásként jelentkezett. Ma, a szekularizált világban, nyilvánvalóan megtapasztaljuk, hogy Krisztus követésére, az evangéliumi életre csakis a hitben megigazult ember képes. Ám az is nyilvánvaló, hogy ebben az agnosztikus világban az orthodoxia orthopraxis nélkül semmitmondó: hitünk igazáról tetteink, egész életünk igazságával kell tanúságot tennünk. A sola gratia elve az előző kettőnek egyetemes bibliai és teológiai foglalata. Nemcsak egyéni üdvösségünk, hanem az üdvösség egész isteni rendje, sőt maga Jézus Krisztus, akiben Isten üdvözítő szeretete személyes valósággá lett, kegyelmi ajándék, a szó bibliai értelmében „charis“, amit semmiféle emberi teljesítménnyel sem lehet kiérdemelni. Ám örökérvényű emberi hivatásunk éppen az, hogy Isten felé nyílt szellemi szabadságunkkal önként elfogadjuk ezt az isteni ajándékot, és hivő szeretetünk élő tetteivel válaszoljunk rá. Ez Krisztus követése, az evangéliumi élet, hiszen az Úr sem tett mást, mint hogy maradéktalanul elfogadta és válaszként mindhalálig megélte teljes Istenhez tartozását. A Katolikus/Lutheránus Vegyesbizottság föntebb említett nyilatkozata ebben a szellemben foglalja össze Luther lelki örökségét. A reformátor meggyőző erővel tett tanúságot Isten szabadító kegyelméről, s ezzel arra indította s indítja ma is az embert, hogy az evangéliumi hit rendíthetetlen bizalmával higgyen a megváltó Krisztusban. Az egyháznak ebből az üdvözítő hitből kell szüntelenül megújulnia, a keresztényeknek pedig ebből kell erőt meríteniük, hogy életükkel tanúságot tegyenek Isten és ember szeretetéről. Luther Márton ezért „Jézus Krisztus tanúja“. Békés Gellért JEGYZETEK 1 Martin Luther — Witness to Jesus Christ. Lutheran World Information, Geneva, Release No. 18/83. 5 „Expérience et conversion oecuménique“, in: Chrétiens en dialogue, Paris 1964. 3 Wandlungen des Lutherbildes. Studien und Berichte der Kath. Akademie in Bayern, Heft 36. Echter-Verlag, Würzburg 1966. 4 Martin Luther. Eine Einführung in sein Leben und sein Werk. C. H. Beck, München 1982. 5 Luther und Luthertum in der ersten Entwicklung quellenmässig dargestellt. Mainz 1904. 6 Luther. Herder, Freiburg Br. 1924—25. Martin Luthers Leben und Werk, 1926. 7 Herder, Freiburg Br. 1982. 3 „Luthers Stellung in der theologischen Tradition“, in: Wandlungen des Lutherbildes, lásd 3. 9 Theologie der Rechtfertigung bei Martin Luther und Thomas von Aquin. Mainz 1967. — Gerechtfertigt aus Glauben. Quaestiones Disputatae 97. Herder, Freiburg Br. 1982. ,0 Hinführung zu Luther. M. Grünewald, Mainz 1982. "Martin Luther. Herder, Freiburg Br. 1982. 12 A Római Katolikus/Evangélikus Lutheránus Vegyesbizottság megbeszéléseinek eredményei az evangélium és az egyház, az Úrvacsora és a papi szolgálat tárgyában már nyomtatásban is megjelentek. 79
