Szolgálat 60. (1983)

Eszmék és események - II. János Pál pápa Lourdes-ban és Ausztriában (S. M.)

mindenki kitartott a majd 3 órás szertartás végéig. A pápa külön köszönetét is mondott érte. Beszédét egyik kedves evangéliumi szakaszára, a tékozló fiú példabeszédére építette fel. Az emberiség és a család helyzetéről szólt, és külön figyelmeztette a szülőket: legyen erejük „elbocsátani“ tudni gyermekeiket, de maradjanak mindig készenlétben szolgálatukra. Felajánláskor az egyházmegyék küldöttei vitték eléje adományaikat. Mise végén a pápa 200 000 kis keresztet áldott meg — a nagy emlékkereszt után a mi apró keresztjeinket, hogy kísérjenek az életben tovább.

A harmadik nagy csúcspont természetesen a mariazelli zarándoklat volt, ahol a Szentatya elemében találta magát („Én magam, lengyel és római, boldog vagyok, hogy zarándokként idejöhetek“), a lelkesedés pedig nem ismert határt. Kb. 7000 pap, szerzetes és nővér gyűlt össze, a zarándokok pedig már kora hajnalban sereglettek. A „Magna Mater“-nél mondott beszédét lapunk más helyén közöljük.

A „kisebb“ találkozók közül elsőnek az ifjúságét emelnénk ki, ahol a résztvevők számának (70—80 000) a stadion falai szabtak határt. „Geh mit uns auf unserm Weg“, járj velünk utunkon, harsogott vég nélkül az ének, s a pápa mintegy feleletül: „Ma este a tietek vagyok“ — majd huncut mosollyal hozzátette: „de nem egész éjszaka“! A fiatalok nagyon komolyan készültek erre a találkozásra. Kérdéseiket, vágyaikat levelek formájában, albumba kötve nyújtották át. A helyszínen pedig jelenetek során át, tánccal és kifejező zenével kísérve tárták fel problémáikat. Válaszában a Szentatya — anélkül, hogy külön-külön kitért volna az egyes kérdésekre - csodálatosan tudta pozitívvá tenni a negatívumokat. „Ti magatok állítottátok elénk éppen most igen hatásosan és komolyan: a világ és a kor, amelyben ma élünk, nagy kihívás számotokra... De az éjszaka közepe, mint valaki mondta, egyben már a nappal kezdete is.“ A fiatalok kritikus föllépése jó jel: azt jelzi, hogy igényük és képességük van a világ és az Egyház sorsának alakítására. „Legyen bátorságotok és türelmetek kicsiny lépésekhez!“ „Forduljatok a panasz és a vád helyett saját felelősségetek felé!“ És hivatkozott a virágokból álló keresztre, amit a fiatalok a középen kiraktak, s amihez a végén ő maga is hozzátette saját virágcsokrát. „Virágzó kereszt. Jézus győzelmi jele, a Megfeszítetté, aki egyben a Feltámadott. A húsvéti hit jele mindannak ellenében, ami megbéníthatna benneteket.“ A közös könyörgésekre kigyúltak a jelenlevők kezében a gyertyák, fényár töltötte be a stadiont.

Igen komoly visszhangot keltett az ökumenikus találkozó a keresztény hitvallások képviselőivel. Különösen Dieter Knall evangélikus püspök vetette föl nyíltan a problémákat. (Ausztriában nem egészen 300 000 evangélikus él). A résztvevők igen jó benyomásokkal oszoltak szét, sőt programon kívül következő vasárnap még egy külön rádiós ökumenikus félórában emlékeztek meg az ösz- szejövetelről. A metodista szuperintendens kijelentette: „Ha ami elhangzott, csakugyan megvalósul, akkor nagyon bizakodó vagyok.“ Különben Tsiter ortodox metropolita a pápa érkezése alkalmából ünnepélyes Te Deumot mondott érte, - az első ilyet a keleti egyházszakadás óta.

69