Szolgálat 60. (1983)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Hogyan olvassuk a Jelenések könyvét?
Farkasfalvy Dénes HOGYAN OLVASSUK A JELENÉSEK KÖNYVÉT? 1) A könyv magyarázatának módjai A Jelenések könyve talán az egyetlen olyan szentirási könyv, amely — közönséges kifejezéssel élve — „az emberi fantáziát izgatja“, és ilyen módon alakít ki maga körül egy kíváncsi olvasótábort. Ugyanakkor sajnálatos, de igaz, hogy a modern biblikus szakirodalom tengerében aránylag kevés megbízható és alapos könyvet találunk róla. Mint hogyha ez a könyv, amely a képzelőerőt annyira vonzza, a tudományos körök higgadt embereit elidegenítené... Mégis, a modern bibliakiadások jegyzeteit olvasgatva, az a benyomásunk alakul ki, hogy a könyvet lényegében három különféle módon szokás magyarázni. E három módszer nem zárja ki egymást, mégis ritkán kapcsolódik össze. Pedig talán a három módszer kölcsönösségét és egymást kiegészítő szerepét kellene felfedeznünk ahhoz, hogy a Jelenések könyvét kevesebb „fantáziával“, de több teológiai tanulsággal és lelki haszonnal olvashassuk. E három módszert a következőkben jellemezhetjük. a) Történeti módszer A könyv kétségtelenül bővelkedik földrajzi és történelmi adatokban. Ezek jó része világosan azonosítható. így pl. a második és a harmadik fejezetben szereplő hét város hét egyháza nyilván történelmi tényre utal: archeológiái leletek alapján tudjuk, hogy a hét város egy patkóalakú római országút mentén feküdt, amely közöttük a közlekedést biztosította. A hét város tehát „geopolitikai“ egységet alkotott. Patmosz szigete, ahová a könyvet író látnokot száműzték (1,9) valamint maga a száműzetés rendszabálya ugyancsak történelmi-földrajzi tényekre utal. Persze a dolog nem mindig ilyen világos. A könyv utolsó tíz fejezetében szereplő „Babilon“ aligha lehet az a mezopotámiai város, amit az ókorban így neveztek, hanem álnév: egy másik újszövetségi irat, szent Péter első levele ugyancsak ezt a városnevet használja, hogy keletkezésének helyét megjelölje (1 Pét 5,13). Tudjuk viszont, hogy szent Péter — római szent Kelemen első századi tanúsága szerint is - Rómában fejezte be életét. „Babilon“ nyilván a bűnök városának álneve mind a Péter-levélben, mind az Apokalipszisben. De ennél sokkal nehezebb szimbólumokkal is találkozunk a könyvben. Az exegéta néha úgy érzi, mitha titkos írással volna dolga, amelynek szimbólumai valóságos „megfejtésre" várnak. Legismertebb ilyen feladat a „vadállat“ tíz szarvának azonosítása, amelyek minden bizonnyal a Római Birodalom tíz egymást követő császárát jelentik. (Vö. 17,11-14.) Még rejtélyesebb a vadállat „száma“. Erre a legelterjedtebb magyarázat az, hogy a szövegben szereplő 666-os szám Nérót jelenti. Valóban, ha Néró nevének héber formáját (Nérón) vesszük alapul, és minden betű számértékét összeadjuk, az összeg 666! Nem egy exe25
