Szolgálat 59. (1983)
Eszmék és események - A „Nyitott kapu napja" (Fejős Ottó)
részvétel kötelezettségének. Korábban ugyanis részletes utasítások voltak arra vonatkozólag, hogy csak hol, milyen templomban lehet eleget tenni ennek az előírásnak. Ugyancsak újdonság e kánon 2. §-a, amely arra vonatkozóan intézkedik, mi történjék, ha a hívek paphiány, vagy más súlyos ok miatt nem jutnak el vasárnapi szentmisére. Ilyen esetekben nagyon ajánlja az igeliturgián való részvételt, amelyet ugyancsak a plébániatemplomban lehet megtartani, vagy legalább egyénileg, vagy családilag végezzenek imádságokat. A pap nélküli vasárnapi igeliturgiák végzőjére vonatkozóan a 230. kánon 3. §-a megengedi, hogy világi hívek (nők is!) vezessék az igeliturgiát és liturgikus imákat, kereszteljenek és áldoztassanak. Az 517. kánon 2. §-a szerint plébániák vezetését is lehet világi hívekre, vagy közösségeikre bízni. A 766. kánon megengedi világi híveknek szentbeszéd tartását, de liturgikus homíliát csak a papok és diakónusok mondhatnak. A 943. kánon szerint pedig szükség esetén szentségkitételt is végezhetnek, de áldást nem adhatnak. Mindezekhez természetesen kellő előkészület és kánoni küldetés szükséges az egyházmegye előírásai szerint. Felmerül a kérdés, hogy az új kódex előírása is súlyos bűn terhe alatt kötelezi-e a híveket. Ez a felfogás a kezdeti időktől megvolt az egyház életében, még akkor is, amikor kifejezett egyházi törvény nem irta elő a vasárnapi szentmisén való részvételt. XI. Ince pápa idején, 1679. márc. 4-én az akkori Hittani Kongregáció (Szent Officium) mint tévtant elítélte azt a tételt, amely nem tartotta súlyos bűn terhe alatt kötelezőnek a misehallgatást. Ha figyelembe vesz- szük a szentmise gyümölcseit, ez nem is lehet kérdés. Krisztus hármas jelenléte a közösségben, Igéjében és az áldozatban olyan jelentős az egyéni és közösségi lelki élet szempontjából, hogy senki nem tekinthet el ettől. Ugyanakkor az egyes esetek megítélésénél azt is figyelembe kell venni, hogy menynyire volt lehetséges ezt a törvényt teljesíteni. Az 1246-os kánon felsorolja a parancsolt ünnepeket, de megjegyzi, hogy a püspöki karok módosíthatják ezt az intézkedést. A Magyar Püspöki Kar rendelkezései értelmében jelenleg a következő, nem vasárnapra eső parancsolt ünnepek léteznek: karácsony, újév és Nagyboldogasszony. Kozma György A „NYITOTT KAPU NAPJA“ Kis történet Mt 18,21-35 szerint a 24. évközi vasárnapra A városban „Nyitott kapu napját“ tartották a városi közművek, így a Gázművek is. Jánosfai Jánost régen érdekelte már, hogyan készül a barna szénből a gáz, ezért nagy lelkesedéssel olvasta a hírt az újságban, és tüstént elhatározta, valóra váltja régi álmát. 62
