Szolgálat 59. (1983)

Tanulmányok - Ruzsik Vilmos: Marillac Szent Lujza és az irgalmas nővérek

missziós életének példája áll előttünk annak végnélküli áldozatával, és mindez csak Őérte fog történni!“

így járta be Lujza a párizsi egyházmegyét, Beauvais, Senlis, Soissons, Meaux, Chartres városát és egyéb helységeket. A telet inkább Párizsban töltötte, látogatva a plébánia szegényeit. Nehéz lenne nyomon kísérni útjait. Csak a gyakori levélváltás lelkivezetőjével ad némi tájékoztatást. „Világosan mondja meg — írja neki Vince —, hogy tüdeje vajon bírja-e a sok beszédet, és feje nem fájdul-e bele annyi zajba, gondba és zűrzavarba.“

Milyen lehetett egy-egy ilyen „kiszállás“, néhány példából elképzelhetjük. Beauvais városában pl. a kéregetők mint a hangyák lepték ei az utcákat, tereket, kapukat és templomokat, inkább követelve, mint kérve. A város a missziósok általános főnökéhez, Vince úrhoz fordult, hogy csináljon rendet. Szentünk felment a szószékre, onnan magyarázta az egybegyűlt hívőknek a szeretetegy- letek szervezési módját, működését és előnyeit, örömmel látta, hogyan iratkozik fel mintegy 300 asszony és leány a szeretet gyakorlására Lujza anyánál. Elosztotta őket 18 plébániára, amelyeknek már megvolt a saját egylete. A várost magát felosztotta hat kerületre. Megindult a szervezett szegénygondozás. Mindenki fellélegzett, a város visszanyerte régi egészséges képét.

Csakhogy nem minden ment könnyen. A király helytartója pl. panaszlevelet írt bizonyos Vince pap ellen, aki mintegy két hete érkezett ebbe a városba, és lebecsülve minden királyi tekintélyt, anélkül, hogy a város hivatalos embereivel tárgyalt volna, összegyűjtött nagyszámú nőt de Marillac asszonnyal, mindenféle korú és rangú személyből, rábeszélve őket, hogy iratkozzanak be valami egyesületbe, aminek ő maga adta a szeretetegylet nevet. Körüljárnak minden héten, pénzt gyűjtenek. Élen jár az említett Vince pap és vele együtt mintegy háromszáz nő. Gyakran egybegyűlnek, hogy hallgassák vezetőjüket. Ilyen tevékenységet nem lehet tovább tűrni. — A kivizsgálás azonban elmaradt, és a feljelentés ott ragadt a túlbuzgó hivatalnok fiókjában. Látta ugyanis, hogyan változik meg a város képe néhány hét alatt ennek a merész és ugyanakkor alázatos papnak tevékenysége nyomán. Ez történt 1629 tavaszán.

Néha meg a plébánosok ellenkezésébe ütközött. Ez történt pl. Villepreux- ben. Szt. Vince elküldte Lujza anyát, kérjen bocsánatot. Vissza kell térni, ha ez a plébános akarata. „Ez az alázatos alávetettség többet ér Isten előtt, mint az a jó, amit ott tehetne. Egy szép gyémánt többet ér, mint egy kőhegy. Egy készséges engedelmesség és megalázkodás többet, mint minden szeretet- cselekedet."

Óvja attól is, nehogy a népszerűség elkapassa. „Isten Fiáért mindent el kell fogadnunk! Egy igazán alázatos lélek törekszik magát megalázni, akár dicsőségben, akár megvetésben, lebecsülésben van részé. Ügy dolgozik, mint a méhek: összegyűjtik a virágport a harmatcseppek alól, akár ürömre, akár rózsára hullanak.“

44