Szolgálat 59. (1983)

Tanulmányok - Ruzsik Vilmos: Marillac Szent Lujza és az irgalmas nővérek

viselkedjenek úgy, mint gyermekek: sétáljanak, kérdezzenek stb. Az áhítatra vonatkozó természetes fogékonyságuk hamarosan szárba szökik. Különösen fontos szerephez jut ennél a nevelésnél a vasárnapra eső ünnepek (húsvét, pünkösd) otthoni előkészítése és fényes ünneplése a családi körben.

Nagyon természetes, hogy ünneplésre nevel a hitoktató is. Megmagyarázza iskolás gyermekeinknek az ünnepek jelentőségét és jelentését, és felkészíti diákjait is örömteljes ünneplésre. Ezzel megerősíti a családban gyakorolt jó szokásokat, esetleg helyesbíti a hibásakat.

Ugyanezt a célt szolgálhatja a vasárnapi szentbeszéd is. A lelkipásztor a fiatal és felnőtt híveknek egyaránt útmutatást ad arra, hogyan hassa át egész életüket a vasárnap öröme és az örök élet reménye.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

0. Semmelroth: Gott und Mensch in Begegnung, Frankfurt a. M., 1958. — Gh. Jones— G. Wainright—E. Yarnold: The Study of Liturgy, New York, 1978. — Boda L.: Erkölcsteológia 111, Budapest, 1980. — J. H. Emminghaus: Die Messe. Wesen—Gestalt—Vollzug, Wien, 1976. — J. Steiner: Die Messe mitfeiern, Wien, 1979. — J. Di Giacomo: Questions Young People Ask about Jesus and the Church, Chicago, 1976.

Ruzsik Vilmos

MARILLAC SZENT LUJZA ÉS AZ IRGALMAS NŐVÉREK

Párizsban nemrég egy vaskos kötet jelent meg ezzel a címmel: „Histoire de l’Église par elle-méme“: az egyház története, amelynek írója saját maga. Maga Jézus Krisztus egyháza mindennapos életével, évszázados küzdelmeivel, hőseinek, szentjeinek emberfeletti áldozatával és mindenekelőtt kegyelmi életével. Szemlélhetjük, hogyan terjed a Krisztustól hozott evangéliumi láng, a szeretet a világ javára ezeken keresztül az egymást követő századokon át.

De Paul Szent Vince (1581—1660) evangéliumi személyisége uralkodik az egész 17. századon — jegyzi meg Jacques Loew a könyvben. Az igazi katolikus reform hivatott mestere lett Franciaországban és műveinek terjedésével az egész világon. 1619-ben a gályarabok testi-lelki gondozását veszi magára, akiknek nyomorát tapasztalatból ismerte. Elindítja a fiatal papok lelki és szellemi képzését: létrejönnek a szemináriumok, a felszentelendők lelkigyakorlatai és a híres keddi konferenciák, ahol a papok színe-java nyer továbbképzést. 1625- ben a Misszióspapok Társasága (lazaristák) Szt. Vincével az élén az egyszerű falusi népnek hirdeti az evangéliumot népmissziókban. 1633-ban kezét a legégetőbb pontra teszi: Az általánossá vált emberi nyomor jajkiáltása hangzik mindenünnen, és érzékeny papi szíve belésajdul. Már előbb is, de főleg ebben az évben sikerül mozgósítania a női lélek áldozatkészségének hihetetlenül nagy energiáit a szegények érdekében a szeretet apostolkodására.

40