Szolgálat 59. (1983)
Tanulmányok - András Imre: Korszerű szabadidő
A Magyar Központi Statisztikai Hivatal 1963-ban végezte első országos időmérleg-felvételét. 1976/77-ben az előzőnél lefektetett elvek alapján, de annál részletesebben újabb országos vizsgálatot hajtott végre. Ez a két, másfél évtizedes különbséggel készített felmérés nagy változásokról ad hírt. Megváltozott elsősorban a keresők aránya. A 15-69 éves, aktív férfi keresők aránya 93,4 %- ról 87,5 %-ra csökkent, a 15—54 éves kereső nőké 53 %-ról 70,8 %-ra nőtt. Az életszínvonal emelkedett: az egy főre jutó személyes rendelkezésű családi jövedelem majdnem a kétszerese lett. Javultak a lakásviszonyok, és nagyon javult a háztartások gépi ellátottsága. A nők háztartásra fordított ideje napi 70 perccel rövidült meg, ezt az időt a háztáji munkaidő bővítésére és házon kívüli kereső tevékenységre fordították az asszonyok. Általában nőtt a háztáji gazdálkodásra, építkezésre, lakáskarbantartásra fordított idő, de csökkent a gyermekekkel való foglalkozás ideje. A legtöbb kötött idejük a mezőgazdaságban dolgozóknak van, a legkevesebb az értelmiségi tevékenységet folytatóknak. A nők kb. háromszor annyi időt fordítanak háztartási munkára, mint a férfiak. A gyermekek ellátása, gondozása is a nők feladata, míg nevelésük, a velük való játék stb. általában egyformán oszlik meg az apa és anya között. Hogyan töltik el az emberek Magyarországon a szabadidejüket? Nagyon kevéssé házon kívül. A társas összejövetelek átlagosan naponta valamivel több mint háromnegyed órát foglalnak le. Az értelmiségiek külön időt fordítanak rá, a munkások inkább munkában, közlekedés közben gyakorolják, esetleg italozással, vendéglőlátogatással kapcsolják össze. A sport, kirándulás jellegzetesen az értelmiséghez kapcsolódik, és a férfiaknál kétszer olyan gyakori, mint a nőknél. A művelődés, szórakozás is erősen az otthonhoz kötött. Mozi, színház, múzeumlátogatás, sportrendezvények látogatása ritka dolog. A megkérdezett 40-ből 4 volt moziban, 250 közül 1 színházban, 1 múzeumban, 200 közül egy sportrendezvényen. Az emberek szabadidejét olvasás, rádiózás, TV-nézés tölti ki. A népesség nem egészen egyötöde tartozik a könyvolvasók közé, sokkal többen hallgatnak rádiót, a tévézés pedig uralkodó szabadidő-foglalkozás lett. A lakosság fele-háromnegyede naponta 2—2 és fél óra hosszat nézi. A felmérésből leegyszerűsítve azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a munkaidő rövidülése elsősorban a mellékes munkavállalásnak kedvezett, a belső megújulásra most is fáradt emberek a televíziós korszak előtti pihenő hétvégék alvását a nem kevésbé passzív napi tévénézéssel cserélték fel. Olyan „eredmény" ez, amely nem ad okot a dicsekvésre. Pedig mivel a munka világa egyre kötöttebb lesz, a szabadidőnek fontos szerepe van a társadalom átalakulásának irányításában. Új minőségi tulajdonságot ad az életnek. Az „embertelen" munkakörülmények nemcsak régen tették „embertelenné" a szabadidőt, amikor a hétvégi szabadidőnek egyetlen célja a „kialvás“ volt. A szabadidő sohasem válhat csupán a munkakörülmények hiányosságainak kompenzálójává. 14
