Szolgálat 58. (1983)

Eszmék és események - Miért leszek katolikus (Malcolm Muggeridge)

nyünk olyan bölcs legyen, hogy maga Isten tetszését találja benne, és az em­berek megérezzék benne Isten jóságát. Órsy László MIÉRT LESZEK KATOLIKUS Malcolm Muggeridge, a „Valami nagyon szépet Istenért“ írója, 1982. nov. 27-én feleségével, Kittyvel együtt belépett a katolikus egyházba. 1903-ban született London egyik elővárosában. Újságíróként Egyiptomban és hazájában dolgozott. 1932-től a „Guardian“ c. lap levelezője Moszkvából, majd Indiából. A második világháború alatt Mozambique-ben volt. öngyilkossági kísérlete nem sikerült. A háború után levelező Washingtonban, majd a londoni „Daily Telegraph“ helyettes szerkesztője és 1953-tól az angol „Punch“ humoros újság kiadója. 1958-ban kezdődött televíziós karrierje: be­szélgető, vitavezető és dokumentumfilmek szerzője volt. így találkozott 1968-ban Kalkuttában Teréz anyával. Gyümölcse ennek egy film, az első, világszerte elterjedt könyv munkájukról — és végül az „egyház nélküli kereszténységet“ valló szerző meg­térése. Az alábbi interjú a londoni „Times“ nov. 27-i számában jelent meg. Sir Malcolm különben már évekkel ezelőtt megírta „Jesus, the Man Who Lives“ (Az élő Jézus) c. szép könyvét Jézus személyéről. Eléggé képtelen dolognak tűnhet, ha valaki, aki, mint én, 80 év felé tart, fölvételét kéri egy bizonyos egyházba — esetemben a Római Katolikus Egyházba. Olyan, mintha az ember életbiztosítást kötne, mikor az élete már végére jár. De minthogy az egyháztagságnak több köze van az örökkévalóság­hoz, mint az időhöz, az évek nem nagyon jönnek tekintetbe. Végtére is a cse­csemőket megkeresztelik, mielőtt meg tudnák érteni a keresztség jelentőségét. Akkor hát mért ne fogadhatna be az egyház nyolcvanéveseket is, röviddel az­előtt, hogy egy koporsóban távoznának? Katolikussá lenni, — sok éven át töprengtem ezen. Vágyakoztam megtenni a lépést, s titokzatos erők mégis visszafogtak. Élénk emlékezetemben van, amikor Teréz anyával sétáltunk a szerpentinúton, és éppen ezt az ügyet vitat­tuk meg. Ö nagyon szeretett volna társának látni a katolicizmusban; én még jobban szerettem volna tetszésére tenni; olyannyira, hogy pozitív irányú ki­sértés volt számomra: tegyem meg, amit kíván, csak hogy meg legyen elé­gedve. Szavakkal nem lehet kifejezni, mennyire lekötelezettje vagyok. Teljesen új fényben láttatta meg velem, mit jelent kereszténynek lenni, milyen döbbenetes a szeretet hatalma, és hogyan bimbózhat ki egy Istennek átadott lélekben, amíg átfogja az egész világot. Teréz anya már előbb elmondta nekem Kalkuttában, hogyan adja meg min­den reggel az Eukarisztia az erőt útjához; anélkül megbotlanék, és utat veszí­tene. Hát akkor én hogy fordulhatok el ettől a lelki tápláléktól? Azzal próbál­tam védekezni, hogy Simone Weil-t idéztem: Istennek „outsider“-ekre is szük­72

Next

/
Thumbnails
Contents