Szolgálat 58. (1983)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: A magyar népi vallásosság
TANULMÁNYOK Alszeghy Zoltán A MAGYAR NÉPI VALLÁSOSSÁG Milyen szemmel kell, hogy nézze a hivő magyar ember azt az anyagot, amit a néprajzi kutatás mint a magyar nép hagyományos vallásosságának gyümölcsét eléje tár? I Aligha van közöttünk, aki ne köszöntené tetszéssel és örömmel az énekeket, az imaszövegeket, áldó ráolvasásokat, a vallásos népszokások leírását, amelyek egy nagyrészt ismeretlen világot tárnak elénk. 1. Tetszésünk az első pillanatban alighanem főleg esztétikai tetszés. Ezek a szövegek szépek, mert egy őszinte, igazi élményt hűen, nagy közlő erővel tárnak föl, fejeznek ki, közölnek. Meglep a szavak zamatja, a beszéd ritmusa és dallama, a képek eredeti, közvetlen, kevés szóval sokat mondó harmóniája. Ezen a szinten maradéktalan összhangban vagyunk a hit kegyelmében nem részesülő olvasóval is, aki, ha nem is ért egyet a kifejezett tartalommal, és ha nem is érti egészen a számára ismeretlen tájt fölidéző nyelvet, mégis ízleli benne a szépet. 2. Az ilyen szövegek akkor is tetszenek, ha nincs különösebb kapcsolatunk a közösséggel, amelyből fakadtak. A Csendes Óceán szigeteinek a folklórja is szép, az ősi izlandi telepesek nagy, elemi élményeit tükröző Eddában is gyönyörködünk. De a magyar vallásos néprajz olyan valóságról beszél, ami a miénk. Szinte látjuk magunk előtt a fekete kendős öregasszonyok hosszú sorát, akik századokon keresztül őrizték, gyarapították, formálták ezt a „leletet". Ha fölemelhetnénk a kendőt a homlokukról, ki ne találná köztük valamelyik ősanyját? A közlési formák a mi nyelvünk zenekarának hangszerei, a kifejezett élményekben ott rezeg a mi idegrendszerünk sajátos hangszerelése: azt lehetne mondani, hogy a leadás olyan hullámhosszon történik, aminek a fogására velünk született felvevőkészülékünk természeténél fogva alkalmas. Ebben a pontban is megértjük egymást, hívők és nem hivők, mert magyarok vagyunk. 3. De mi, akiknek Isten ingyen kegyelme hozzáférhetővé tette a vallásos élmény és benne a krisztusi élet ragyogó valóságát, sajátos módon magunkénak érezzük ezt az írás nélkül keletkezett és elterjedt vallásos irodalmat, mert hiszen olyan élmények, meggyőződések, magatartások, vágyak és képek lüktetnek benne, amelyeknek a mi hitéletünkben is fontos szerepük van: hiszen ebben a sajátos világban a vallásos hit, a katolikus hit az éltető elem. A régi magyar 5
