Szolgálat 58. (1983)

Tanulmányok - Gaál Károly: Auxilium Christianorum

ban a törökök leromboltak. 1664-ben a mai Észak-Burgenland területén, Stotzing község mellett felépítették azt a kápolnát, amelyik mindmáig a táj egyik fontos búcsújáróhelye maradt. A hozzá tartozó pompás barokk templomot az utolsó Nádasdy kivégzése után az Eszterházy-család fejezte be. A kialakult községet Lorettó-nak hívják.

Igen egyoldalú lenne ezt a tevékenysége csak bécsi kezdeményezésnek tekinteni. Ez csak egy része annak a szellemi áramlatnak, amelyik ebben a korban minden tőrök által veszélyeztetett területen kimutatható. Nem véletlen, hogy V. Sixtus pápa a „Lorettó Lovagok Rendjét“ megalapította. Ennek a lovagrendnek a célkitűzése volt az adriai tengerpart védelme és a Lorettó-kápolnák kiépítése. A 16. század végén alapított rend akkor oszlott fel, amikor a törököket visszaszorították.

Az andocsi búcsújáróhely legendája arra enged utalni, hogy a Casa Santa tisztelete Magyarországon korábbi időre nyúlik vissza, mint a kelet-ausztriai. Egy szentéletű főpap Kalocsán épített a legenda szerint egy kápolnát, amelyben a csodatevő Fekete Madonna hazánkat védelmezte. Amikor az ellenség közeledett, egy éjjel a kápolna eltűnt, és a Somogy megyei pusztában ott szállt újra földre, ahol a ferences rendház körül a későbbi falu, Andocs kiépült. Több adat bizonyítja, hogy a török idő alatt is volt itt búcsújárás. 1642-ben két jezsuita jött Nagyszombatról Andocsra, akik a kultusz feléledéséről gondoskodtak. Ez azt bizonyíthatja, hogy a Lorettó-kultusz Délnyugat-Magyarországon nem a barokk forrásból fakadt, de később abból táplálkozott. Különben az eredetileg barokk palást nélküli fa kegyszobor is a „Máriacelli Madonna" hatására barokk díszben látható.

Ha figyelembe vesszük, hogy az itáliai Loreto legendája szerint a szent ház először Tersatőban volt, akkor megértjük, miért alakult ott ki Horvátország egyik legrégibb és még ma is leglátogatottabb búcsújáróhelye. (1977-ben több mint 97 000 zarándok járt ott.) Az ősi ferences rendház adatai szerint a Frangepán és a Zrínyi-család gondoskodott arról, hogy a dalmáciai Lorettó-kultusz fennmaradjon. Az Erdődy-családdal együtt ők voltak a török elleni harc legfontosabb vezetői. Főúri hadseregük tisztjei rendszeresen Tersatba zarándokoltak, és lelki meggyőződéssel indultak utána a Lorettói Szent Szűz nevével a csatába. Szab- lyájuk mellett Mária lett a haza védelmezője. Ök nem építhettek kápolnákat. Saját fejük felett sem volt födél. A halál várt rájuk mindennap. A kegyhelyek ott épültek, ahol nem volt közvetlen veszély.

A Lorettói Szűz tisztelete a magyarságnál még a barokk idő előtt alakult ki, a Casa Santa kultusza a 17. században lett általános. Az ekkor épült kápolnák a török elleni misztikus határt jelképezték. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a közeli török veszély elmúlásával ezeknek a táji búcsújáróhelyeknek a jelentősége egyre jobban elhalványodott. Legtöbbjük meg is szűnt. Ma már csak Bécsben, Győrben, Andocson és a burgenlandi Lorettóban vannak rendszeres zarándoklatok, ahol éneklik magyarul, németül és horvátul:

27