Szolgálat 58. (1983)
Tanulmányok - Gaál Károly: Auxilium Christianorum
Gaál Károly AUXILIUM CHRISTIANORUM A LORETTÓI SZŰZ TISZTELETE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN A tudományos kutató életében is lépnek fel olyan élmények és események, amikor a kutató feladja tudományos érdeklődését, és az egyszerű hivő ember erősebb lesz benne, mint a kutató. A lelki élmény visszahat azonban a kutatásra is. Ez történt velem is, amikor a Lorettói Mária kultusszal kapcsolatba kerültem. 1946-ban a balatonkiliti búcsújárókkal gyalog elzarándokoltam Andocsra, a déldunántúli Lorettó-kultusz központjába. Ugyanebben az évben erről a búcsújáróhelyről írtam doktori munkámat a Budapesti Tudományegyetemen. 1963-ban, életem legnehezebb időszakában egyedül elzarándokoltam a Burgenlandban lévő búcsújáróhelyre, Lorettóba. Egy idős házaspárra lettem figyelmes, ök nem tartoztak a búcsújárókhoz. Beszélgetésükből azt vettem észre, hogy nem értik meg a zarándoklat részleteit. Találgatásaikba bekapcsolódtam. Az éjszakát együtt töltöttük el a kegytemplomban. Csak másnap reggel mutatkoztunk be egymásnak. Az akkor számomra olyan öregnek tűnő úr (fiatalabb volt, mint én ma) a bécsi egyetem néprajzprofesszora volt. Meghívott egy vendégelőadásra — és a lorettói találkozás eredményeként én lettem utódja. Ő, aki evangélikus, azóta hangoztatja, hogy hisz a csodákban. 1978-ban elzarándokoltunk a Fiume (Rijeka) melletti Tersatba (Trsat). A családi búcsújárásból kutatás lett. Itt kaptam meg a választ azokra a kérdésekre, amelyeket annak idején disszertációmban nem tudtam megválaszolni. A Lorettói Boldogasszony legendája szerint, amikor a törökök a Szentföldet veszélyeztették, 1291-ben, angyalok az „Örök Anya“ házát a levegőbe emelték, és a dalmáciai Tersatóba röpültek vele. A hegy tetején, éppen a Frangepán család vára mellett tették le. Frangepán gróf, a táj védelmezője, őrizetébe vette a szent házat. A lakosság azonban igen elbízta magát, azt hitte, ha Mária háza ilyen csodálatos módon hozzájuk került, nem kell semmiféle ellenség ellen sem védekezniük. Mária majd megvédi őket. Büntetésből három év múlva a szent ház, a Casa Santa, egy éjjel eltűnt. Angyalok szárnyán az itáliai Loretóba került. Eddig a legenda. Ami aztán jön, az már a történelemhez tartozik. Európához és még szorosabban Közép-Kelet-Európához, pontosabban mondva, Magyar- országhoz és Ausztriához. Az itáliai Loretó már a 13. században búcsújáróhely lett. Néhány évtizeddel később Tirolban, Vorarlbergben és Bajorországban egymás után alapítottak Lorettó-kápolnákat. Középpontban mindig a szent ház másolata állt. Az európai központi búcsújáróhely hatására táji kegyhelyek alakultak ki. Minden búcsújáróhelyhez tartozik egy hiedelem, amely arra is vonatkozik, hogy milyen betegség, gond elhárítására nyernek a zarándQkok segítséget. A Lorettói Mária-kegyhelyeket elsősorban a szembetegségben szenvedők keresték fel. A nyugat-európai zarándoklatoknak még ma is ez az egyik fő indítéka. 22
