Szolgálat 57. (1983)
Tanulmányok - Lelóczky Gyula: „Mindörökké fiatal“
esetben megfelelő műfajt. Az egyház „királyi", vagyis vezetői tevékenységében világosan különbséget kellene tenni az ún. intézményes és a funkcionális tekintély között. A mai ember az utóbbira érzékeny, és csak azt tudja elfogadni. Vagyis nem azzal szerez magának tekintélyt egy akármilyen szintű egyházi vezető, hogy bizonyos pozícióhoz jutott az egyházban, hanem azzal, hogy ezt a feladatot jól tölti be! Jóllehet az egyház felépítése hierarchikus, mégis bizonyos demokratikusabb vezetést okvetlenül be kell vezetnie: a vezetési stílus kérdésében, a szakértők bevonása területén. Ha egy adott közösség tagjai talán még nem elég érettek közösségi döntések meghozatalára, a felelős vezető ne kibúvót, hanem feladatot lásson ebben a tényben. Az egyház papi tevékenysége ma megköveteli az érthetőbb szimbólumok és az érthetőbb nyelv használatát. Ha a liturgia jelen formája mellett csakis történeti érveket lehet felhozni, az biztos jele az idejétmúlt formának. Ahogy a néhány századdal ezelőtt élt keresztényeknek joguk volt saját világukat, kifejezéseiket a liturgiába építeni, ugyanúgy megvan ez a joga és igénye a mai embernek is, és egyetlen értelmes érvet sem lehet hozni amellett, hogy a régiek ehhez jobban értettek. Mindezzel csak azt akartuk körvonalazni, hogy az intézményesített formák milyen irányban keresik a továbblépést. Feltételezhetjük, hogy az ilyen téren történő változások sok kifogást tesznek tárgytalanná. Befejezésül csak egy megjegyzést: Valószínűleg minden időben igaz marad mai lelkipásztorok megfigyelése, amelyet így szoktak megfogalmazni: „amilyen a hívek viszonya a paphoz, olyan a jó Istenhez is“! Ennek az aranyigazságnak a teológiai gyökereit a „pap: alter Christus“ kérdésében kell keresnünk. Mint lelkipásztori feladat, ez a tény kihívás a valódi tanúságtételre, amelyre minden apostol, minden megkeresztelt ember küldetést kapott. Mint hétköznapi, tapasztalati tény: állandó figyelmeztetés személyes felelősségünkre: keresztény életünk minősége nem magánügy. Amikor valaki a hibák láttán elfordul az egyháztól, valójában megvalósítja azt a teológiai igazságot, amely szerint minden bűnnek van kollektív vetülete is, és a kiengesztelődésnek is közösségi dimenziót is kell tulajdonítanunk. Az elpártolókat sokszor nem változtathatjuk meg, magunkat azonban mindig jobbíthatjuk! Lelóczky Gyula „MINDÖRÖKKÉ FIATAL“ Az egyháztörténelem tanulmányozása arra a meggyőződésre vezet, hogy az Egyház nemcsak a legrégibb intézmény a földön, de egyúttal a legfiatalabb is. Semmilyen más emberi csoportosulásnak nem volt meg az a rugalmassága, ami az Egyházban megvan s amely révén a történelem során főnix módjára 34
