Szolgálat 57. (1983)
Tanulmányok - Adolf Exeler: A hithirdetés lehetőségei a fiatalok között
Hogy egészen más kilátásunk nyíljék a hit ügyére, felállítok egy másik vezérmotívumot: „Merj nekiindulni egész életeddel; merj mindig újból, bízva Isten ígéreteiben és a hasonló gondolkodásúak közösségében!“ Kicsit részletesebben: Izrael Istene, Jézus Krisztus Istene kicsalogat a tehetetlen megnyugvás és egzisztenciális restség bozótjából. Az életre és reményre ad indítékokat; végtelen jövőt nyit meg az ember előtt. Olyan mozgást indított el, amely legyőzi az ember elidegenedését azzal, hogy legyőzi az önzést. Az evangélium az a jóhír, hogy ez a mozgás kitörölhetetlenül behatolt ebbe a mi világunkba. Ugyanakkor meghívás is, hogy Isten erejével tevékenyen részt vegyünk benne, továbbadjuk Isten szeretetét, mint világalakító, ragályos hatalmat. A nekiindulás motívuma fontos lelki energiákat tud felszabadítani. A fiatalok ismerik a nyomasztó szűkösség élményét. Tudják, mit jelent zátonyra futni. De sokan megélték a tágasságot és szabadságot is. Ismerik a szülőktől való távolodás sürgető ösztönét, a kényszer köréből való kitörést, az elnyomásukra irányuló kísérleteken való felháborodást. Érdemes oélokat keresnek, de biztonságos otthonra is vágynak. Nem vad, céltalan csavargásról és hontalanságról van szó. Ugyanaz a Lélek, aki az embert mindig új nekiindulásra ösztönzi, a Vigasztaló is, aki a magát elveszettnek hitt embert is hordozza. Ebből a nézőpontból világossá válhat: A hit fenyegetett állapotában nem az a legnagyobb baj, hogy az egyháznak rosszul megy: a legrosszabb az egzisztenciális restség, amikor az emberek többé már nem is akarnak nekiindulni; a zátonyra futás, amikor minden értelmetlennek tűnik, mert nem látnak többé kiutat. A nekiindulás távlata bátorít, reményt ad, mindig újra kezdetet és bocsánatot. Elindul egy mozgás, amely énekre késztet és ünnepre hív. Létrejön a „gyülekezet“ élménye. Természetesen nem elég csak nagy távlatokat megnyitni. Az értelem megtalálásához mindenkor hozzátartozik a közvetlen találkozás is hasonlóan gondolkodó és érző emberekkel. Sőt gyakran az értelem és a megváltás élményét adja a találkozás egyetlen emberrel is, akiért érdemes élni. Egyetlen találkozás segít kiszabadítani zátonyra futott helyzetekből és beállítottságból. 3.3 A föltételes gondolkodás bátorsága A hitet túlságosan is felülről intézték. Mások gondolkodtak a hivők helyett. Meghatározott formulákat adtak elénk. Megmondják az embereknek, mit kell akarniok, és a legkisebb elhajlás is gyanús. Nem csoda, ha az ilyen teljesen kézben tartott és felülről elrendelt hit nem duzzad éppen az elevenségtől és vállalkozó szellemtől. Ahol a föltételes gondolkodásnak nincs helye az egyházban, ott a fiatalokból kifogy a szusz. Mert hiszen csak két lehetőségük van: vagy beleilleszkednek a megadott keretekbe, vagy eltávolodnak. Valami új nem juthat eszükbe, hiszen 28
