Szolgálat 56. (1982)
Halottaink - P. Dr. Szigeti Kilián OSB (Áment L. - Galambos I.)
Kedl Pál aranymisés, püsp. tanácsos okt. 4-én Markt St. Martin-ban (Burgenland). Draßmarktban temették, végakarata szerint a Te Deumot énekelve (74,50) P. Héder László Mária Sándor szervita, érd. tartományfőnők Maria Luggau-ban (Ausztria) (74,55,48) okt. 10-én Nuspl János gyémántmisés, püsp. tanácsos, ny. feffernitzi lelkész okt. 11-én Klagenfurtban. Püspöke temette Feistritz/Drau-ban (83,60) Borossay János Jusztin OSB okt. 14-én Fehérvárott. Pannonhalmán temették (79,60,54) Dr. Maksa János c. tünyei apát, ny. pléb. okt. 18-án. Ecséden temették (81,58) Ambrus Imre Máté OFM, ny. búcsúszentlászlói pléb. okt. 19-én (75,56,49) Dr. Magyar István piarista, ny. gimn. tanár, a Bakáts téri plébánia kisegítő lelkésze, okt. 19-én Budapesten. Szülőfalujában, Kisteleken tem. (74,58,48) P. Kiss László SJ okt. 25-én Budapesten. Kunszentmártonban temették (58,39,26) Horváth Imre kisunyomi esperespléb. okt. 31-én Szombathelyen (76,49) Miczek József hahóti plébános okt. 24-én. Máriagyűdön temették (43,16) Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! + P. DR. SZIGETI KILIÁN OSB (1913—1981) Mindenkit váratlanul ért a hír, hogy karácsony másnapján a győri kórházban meghalt Kilián atya. Élete folyamán talán soha sem volt komolyan beteg, és halála előtt pár héttel is nagy külföldi utakat tett meg, előadásokat tartott, tele volt munkával és tervekkel, az őrá jellemző lendülettel és lelkesedéssel és azzal a derűvel, ami ugyancsak hozzátartozott egyéniségéhez. 1913-ban született Szombathelyen, mélyen vallásos családból. A nyolc gyermek közül a négy fiú bencés lett, jelentős pozíciót töltve be a rendben. Szülővárosa premontrei gimnáziumából jelentkezett a rendbe, ahol először földrajz—történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Rövid győri tanári működés után Rómába került magasabb zenei tanulmányokra, a Pápai Egyházzenei Intézetbe, amit doktorátussal fejezett be. 1942-ben került vissza Pannonhalmára főiskolai és gimnáziumi tanárnak. Mint karigazgató az akkori szépszámú klérusból scholát alakított, minden nap foglalkozott velük, szép énekstílust alakított ki, fokozatosan bevezette az énekes matutinumokat, igyekezett az egész liturgikus és szerzetesi életet monasztikus irányban tovább fejleszteni. Pannonhalma hamarosan az ország gregorián fellegvára lett. A gimnáziumban és a főiskolán szinte mindenkivel megszerettette az éneket és a zenét. Kellemes természetével, közvetlen modorával, magával sodró lendületével nemcsak alapos zenei ismereteket adott át, hanem értett ahhoz, hogy zenei élményeket nyújtson: közös énekléssel, énekkari munkával, vagy a zeneművek alapos, nagyon világos esztétikai elemzésével. Majdnem 40 évig tanított a pannonhalmi gimnáziumban. Utolsó megnyilatkozásaiban is mindig csak lelkendezve szólt tanítványairól, sohasem panaszkodott rájuk. Jellemző, hogy amint erre lehetőség nyílt, kérte az osztályozás nélküli énektanítás engedélyezését. Iskolai és rendi munkakörén túl működésének kezdetétől fogva bekapcsolódott a magyar egyházzenei élet alakításába is. 1940 óta jelentek meg cikkei a Magyar Kórusban, 1948-ban kiadta Jubilate címen a gregorián ének kézikönyvét. Az utóbbi években 95
