Szolgálat 56. (1982)

Eszmék és események - Ferences jubileumi kiállítások (Rákos Raymund)

érvénye csak a középkorban kialakult kancellária vagy a közjegyző hitelesítésétől függött, és gondosan kifejlesztett külső alakban lett használhatóvá. A perugiai San Francesco al Prato minorita kolostor egykori levéltárából van a kiállított okmányok javarésze, telve város- és rendtörténeti ritkaságokkal. Mindamellett a bemutató nem igényel szertelen kíváncsiságból fakadó meglepődést, mert célja nem annyira tartalmi változatosságot nyújtani, mint inkább az okmányok íróját, lepecsételését, felhasználását ismertetni. A levéltárak feladata kettős volt: megőrizni az okmányokat, és használatra kéznél tartani. A „mostra“ a rend ferences jellegét mint egyházi intézménynek, mint városi hiteshelynek és mint okmánytárnak a szerepét domborítja ki mindig a pápai intézkedések hivatalos érvényesítésére, amellett a rend kebelén belül a jogi ügyletek lebonyolítására.

Narni városában (Orte és Térni között) „Templomok és konventek“ (Chiese e conventi) címen szemlélteti a kiállítás a ferences szegénység alkalmazását az akkori és későbbi templomépítésben, szigorú architektonikus törvények szerint. A szűk belső templomteret azonban hamarosan felváltotta a tágasabb, a szerzetes település igényeinek megfelelően; de a „szegényes“ templom mindig eszmény maradt. A városi lakosság és a ferences építkezés kölcsönösen hatott egymásra. Az egész témának nagyszerű keretet ad a XIII. sz. Európája, gazdasági, állami, művészi, műszaki és művelődési mozgalmaival. Az építkezésben vezérelv lesz: belsőleg és külsőleg kerülni a fölöslegest, „superfluitas“-t, főként Bagnoregioi Bonaventura 1260-i káptalani kívánságához alkalmazkodva. Még egy szó a ferences építkezéshez: Umbriában — és másutt — a ferences építkezés jelentősen módosította a vidékek és városok képét. Templomfestészetük neves mesterei között a narni tárlat felsorakoztatja Giotto, Beato Angelico, Piero della Francesca, Benozzo Gozzoli műveit. Assisi, Cittá di Castello, Gubbio, Térni, Todi ferences templomai még képekben is lelkiséget sugároznak, miként belső, egyterű „totális visibilitásuk“, a „consonantia et claritas“ egységében.

Todlban „Kódexek és könyvtárak“ összefoglaló neve alatt rendezték meg a ferencrend lelkiségének és hagyományainak bemutatását, amely számadás lett a ferences szellem hatásáról a középkori kultúrára, de a sokszor szétszórt történelmi adatok mostani rendezésének fontosságáról is. Az assisi mozgalom ugyanis, az evangéliumi jóhír áldásain kívül, magával hozta a bölcselet és hittudomány fejlesztését az egyetemes egyházi élet javára. A ferences kódex- és könyvírás, művészi könyvkötészet ismertetése a nagynevű gubbiói, assisi, perugiai minorita ferencrendi könyvtárak történetéig Todi városának e kiállítását közkinccsé teszi, mivel rámutat a polgári és egyházi műveltség szerencsés együtthaladására a nyugati műveltség kialakításában.

Foligno Trinci-palotájában a „Miniatúrák“ mutatják a ferences eszme terjedését a művészetben. A látogatók számos, eddig még kiadatlan kódex miniatűréit élvezhetik, és követhetik a gótikus miniatűra általános fejlődését, majd a ferences behatás fokozatait. Deruta-Salerno misekönyveinek mestere (Cimabue hatása alatt), a sienai Matteo di Ser Cambio ékszerkészítő és iniciáléfestő, a

73