Szolgálat 55. (1982)

Halottaink - Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspök (Szakos Gyula)

KISBERK IMRE székesfehérvári megyéspüspök (1906-1982)

Az orvosi vizsgálatok alaoián halála egy év óta bármelyik nao várható volt, s most mégis váratlanul ért bennünket. Szerdán, áor. 21-én még részt vett Esztergomban a felemelő oüsoökszentelési szertartáson, és a rá következő szombaton már magához szólította az Úr. Halála napián egész délelőtt mellette imádkoztunk, testvérei és közvetlen háza népe. Amikor déli Úrangyalára kondult a harang, a déli imádság véaeztéve! még szólásra nyitotta aikát: „Jézusom, irgal- mazz!“ Maid megkapta úiből a feloldozást és a telies búcsúval iáró áldást. Ezekkel a szavakkal búcsúztam tőle: „Isten veled. Imre püsoökatvánk. odafönt találkozunk.“ S utolsó földi szava: „Isten veled." 24-én délután a haldokló főpásztor hazatért Urához.

1906. szept. 8-án indult el életútja, Szűz Mária születésének ünneoén. Meleg családi körben szívta magába már gyermekkorában a mélységes hitet, a máriás lelkiséget, a hűséget, a becsületet, az emberek meobecsülését, az egvház és a haza szeretetét. Végrendeletében így ír: „Hálás szívvel emlékezem áldott ió szüléimre, akiktől az életet, neveltetést, katolikus felfogást és nagy szeretetet kantam. De éooen úgy hálatelt szívvel emlékezem Shvoy Laios megvésoüsoök atvára, akitől minden papi rendet és a hivatáseszménvt kaotam . . Hálát adok azért is Istennek, hogy szegénynek születtem és szegényen is halok meg. Sohasem volt célom a vagyonszerzés; egyetlen törekvésem és célom Isteni Mesterem alázatos és hűséges szolgálata volt."

1930. iún. 22-én szentelte áldozóoaooá főoásztora. Következtek a loikioász- tori állomáshelyek: Ráckeve, Perkáta. Dunabogdánv. Székesfehérvár Laios nüs- pökatva látta lankadatlan buzgóságát, és a Szentséges Atvátől segédoüsoöké- nek kérte. Az 1951-ben christianooolisi c. oüsoökké nevezte ki. Énnen temetése nanián volt 31 éve, hogv a oaoi rend téliességét elnyerte. Megmaradt továbbra is lelkipásztornak, maid 1959-ben először apostoli kormányzóként. i°74-ben pedig megvésoüsoökként átvette az egyházmegye kormányzását. Közben 3 éven keresztül az Apostoli Szentszék megbízásából az esztergomi főeovházmegvét is kormányozta mint apostoli adminisztrátor, öt évig volt a római Szertartások Kongregációiénak ill. Istentiszteleti Kongregációnak tagi a. Két évtizeden keresztül tevékenven vett részt a magvar egvház liturgikus meqúiulásának munkálataiban. Ebből közel egv évtizeden át mint az Országos Liturgikus Tanács és az Országos Magvar Cecília Társulat elnöke.

Hogy főpásztori munkáiét miiven lelkülettel töltötte be. arra nézve mindenné! többet mondanak II. János Pál pápának a vatikáni állemtitkárságon keresztül hozzá intézett szavai lemondásakor: „Mindenekfelett méltánvoüa (a oáoa) és igen dicséretre méltónak tartia keménv kötelességtudásodat. ítéleteidben meq- mutatkozó kiemelkedő okosságodat, igazán paoi buzgósáoodat mindazok iránt, akik egyenként vagv összességükben valaha is rád voltak bízva."

A magam részéről áldozatos életéből még néhány vonást szeretnék kiemelni, amelvek oaoiai és hívei számára drága örökséget jelentenek.

1) Ottokár és Laios püsoök példáját követve, az Eukarisztia mélységes imá- dását. amely a liturgia végzésében és szolgálatában tárulkozott ki. Mélven átérezte. hogv a liturgia és benne az Eukarisztia Dani szolgálatunk csúcsa, de ugyanakkor forrása is minden kegyelemnek, amely Krisztustól a szentmisén és a szentségeken keresztül Isten népére áramlik.

2) A Naobaöltözött asszony — akit mi Szent István királyunk óte Boldoo- asszonvnak tisztelünk — szeretetét és tiszteletét. Talán szabad ezt a máriás lelkiséget kapcsolatba hozni születése naniával is. Nagvboldogasszony pártfogása alatt álló egvházmegvénket mindig máriás lelkiséggel' szolgálta és vez®tto Örömmel járta egyházmegyénk búcsújáró helyeit, hogy Szent István örökségét

97