Szolgálat 54. (1982)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az Ószövetség Isten-képe és a keresztény lelkiség
TANULMÁNYOK Farkasfalvy Dénes AZ ÓSZÖVETSÉG ISTENKÉPE ÉS A KERESZTÉNY LELKISÉG A) A probléma felvetése Egy teológustalálkozón történt. A résztvevők többsége protestáns teológiai tanár volt különféle felekezetekből, de akadt köztük néhány katolikus is. A második század teológiai irányzatairól folyt a vita. Az egyik résztvevő feltűnést keltő megjegyzéssel hozakodott elő: „Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy manapság mindnyájan gyakorlatilag markionisták vagyunk.“ Markion a második század legsikeresebb eretnekvezére volt. Fellépésével egy időre a római egyházat is félrevezette: első prédikációja Rómában mély benyomást tett. De mihelyt a római papság vezetői átlátták, hogy Markion tételei a keresztény hitet alapjaiban támadják meg, nagy pénzadományát sürgősen visszaadták, őt magát pedig kiközösítették. Markion a kereszténységet a zsidó hagyományok — az ószövetségi szentírás — nyűgétől akarta megszabadítani. Avval érvelt, hogy ő csak szent Pál szándékait akarja következetesen és végérvényesen megvalósítani. Fellépése a második zsidó háborút követő évekre (Kr. u. 130 köré) tehető. Ekkorra már minden értelmes római polgár torkig volt azokkal a problémákkal, amiket az elmúlt 50 év leforgása alatt a két zsidó háború okozott. Markion és követői azt hitték, hogy a kereszténység igazi jövőjét biztosítják birodalom- szerte, amikor az ószövetség terhét le akarták venni válláról. Az egyházi visszahatás erős volt és határozott. De a krízist nem volt könnyű megoldani. Iréneusz, a második század legnagyobb teológusa, az eretnekek elleni átfogó művében (Adversus haereses) hosszan és részletesen küszködik Markion tanaival. Ter- tullián a harmadik század elején — tehát jóval Markion halála után — legnagyobb művét „Markion ellen“ (Adversus Marcionem) írja öt kötetben. Markion egyháza még évszázadokig élt. Csak a negyedik—ötödik századra halt ki végleg. Vagy talán mégsem? Lehetséges, hogy Markion tévtana újra és újra felüti fejét bennünk: gondolatainkban, érzéseinkben, egzegézisünkben? Markion szembeállította az Ó- és Újszövetség Istenét. A Teremtő Isten nem lehet azonos Jézus Krisztus Atyjával. Hiszen ellentétes tulajdonságokat mutatnak. Ezt Markion nemcsak a teremtett világ hibáiból, hanem az ószövetségi istenkép tökéletlenségéből is bizonyítottnak látta. A mai keresztény is sokszor abba a hibába esik, hogy az Ószövetség istenképét gyakorlatilag nem fogadja el: lebecsüli, nem veszi komolyan, nem tartja kötelezőnek. Vagy esetleg ki is mondja: az ószövetség istenképe egy Istenhez újra és újra hűtlen nép téves 5
