Szolgálat 53. (1982)

Tanulmányok - Sárosi Judit: Halfmanné

makat emlegetnek és kenőcsöket írnak fel, a hozzátartozók és ismerősök buzdítják, hogy „csak szedje össze magát." Két évig vonszolja így magát és végzi a házimunkát, míg végül a fájdalmak elviselhetetlenné válnak, s baloldalán nagy daganat mutatkozik. A röntgenfelvételből kiderül, hogy a csípőcsont kificamodott, összenőtt az ízületekkel, az egész környék gyulladásban van, és már azonnali bénulás veszélye fenyeget.

Következik hat hónapos kezelés szorítókötésben, utána két éves fekvés, jobbára medencegipszben. Miután tovább ingyen nem maradhat, otthon folytatja a fekvést. Ház és kert vigasztalan állapotban van, a gyerekek ápolatlanok, jóllehet az ura időközben gazdasszonyt vett oda, de az nem dolgozni jött, hanem vele szórakozni. Most már ketten isznak és csinálják az adósságot. Elgondolhatjuk, milyen ápolásban részesül otthon a magatehetetlen asszony. Amikor egyszer szemrehányást tesz a szeme láttára folyó házasságtörésért, az ura késsel fenyegeti meg. Nyolc hónap múlva visszaviszik az ápolóotthonba, hogy ismét megtanuljon járni. A nyitott kocsiban súlyos kétoldali tüdőgyulladást kap, és — megint csak medencegipszben — újabb két évet tölt benn.

A kórházi környezet és próba sok mindent megmutat egy ember jelleméből. Mária többnyire négy ágyas szobában fekszik. A szobatársak váltakoznak. Ha vallás dolgában megközelíthetők, hamarosan megtalálja a módját, hogy erre terelje a szót, és megszervezze a közös esti imát, ha mindenkinek kedvére van. Gondja van arra is, hogy katolikusok és evangélikusok felváltva mondják megszokott imáikat. Vannak persze olyanok is, akik kigúnyolják, vagy felizgatja őket csöndes jámborsága, próbálják bosszantani, befeketítik az ápolószemélyzetnél. Ilyenkor nem védekezik. Kétszer hetenként elhozzák neki az Urat, „és ez erőt adott nekem, hogy mindezt elviseljem. Mindig csak azon imádkoztam: Engedd, jó Istenem, hogy ezáltal megjavuljanak.“ Néha kiderült az igazság, máskor nem. De az a fiatal lány, aki a betegszobában legengesztelhetetlenebb ellensége volt, később, mikor törvénytelen gyermekét várta, őt kereste fel megértésért, pártfogásért. Nem hiába.

Egyszer egy fizető beteget szállítottak be, aki harminc éve idegbajban szenvedett: vallási mánia kínozta. Halfmannét adták hozzá szobatársul. Józan és gyengéd lelkisége itt állta ki az egyik legfényesebb próbát: a kezdeti nehézségek után befolyása fokozatosan érvényesült, a beteg nyolc hónap múlva gyógyultan távozott, és még tíz évig élt visszaesés nélkül. Mária még többször meg is látogatta, amikor mankóval ismét járni tudott.

Egy másik érdekes epizód: Mária egyik szobatársa ekkor egy súlyos beteg szegény asszony volt, akinek férje - a náci időkben vagyunk — „politikai bűn- cselekmények“ miatt börtönben ült. A férfinak sikerült megszökni, és fölkereste a kórházban feleségét. De a rendőrség már nyomában volt. Először elbújt a szekrényben, mikor azonban a kopók hiába keresték kint, visszajöttek. A házaspár a közeledő léptek hallatára kétségbeesve néz egymásra. Halfmanné hirtelen elhatározással maga melté fekteti az embert az ágyba, — az ő magas medencegipsze mellett ez a legkevésbé feltűnő hely! Az ötletes megoldásra való57