Szolgálat 51. (1981)
Könyvszemle - Szeretetben - boldogan (M. G.)
Esetleges újabb kiadás nyerhet azzal, ha a „szellem“ és „lélek“ kulcsszavak használata egységesebb lesz (vö. 15., 21. kérdés és a pont végén adott magyarázat), tisztább az erény és kegyelem összefüggése (63. o.) és az örök ill. megdicsöült élet viszonya (11—12. pont). Egy-másik választ is lehetne frappánsabbá csiszolni (pl. a férfi és nő egyenjogúsága: 16., 134. kérdés; a házasság felbonthatatlanságának érve: 133. kérdés). Az ifjabb Pliniust nehéz Jézus kortársának tekinteni (17. o.). b) A házassági katekizmus néhány bevezető gondolatot ad az ember boldogságáról és a keresztény életről, összefoglalva a hit főigazságait, majd hat pontban tárgyal a házasság szentségéről, a hitvesi szeretetről, az egymásért élésről stb. Igen érdekes a „Figyelem és fegyelem“ c. pont és a gyermekáldásról szóló kérdések. A feleletek hosszabbak, mint az általános katekézisben. Inkább elmélyítő és gondolkoztak jellegűek, ami a házasságra felkészülök esetében valószínűleg jó talajra talál. Csaknem minden pont egy—egy odavágó szentírási vagy irodalmi idézettel végződik. Előnyös a füzet kis formátuma is. Reméljük, hogy mindkét írás a hívek százezreinek kezébe kerül, és egyetlen házasságra készülő pár sem hagyja el a plébániát a különösképpen nekik szánt katekizmus nélkül. Sőt alkalma lesz ennek nyomán lelkipásztorával megbeszélni mindazokat a kérdéseket, amelyek áttanulmányozása közben Krisztusban egymást szerető fiatal szívükben felmerülnek. Benkő A. Szeretetben — boldogan. Felkészülés a keresztény házasságra. Szerk. Koroncz László. Szent István Társulat, Budapest 1980 , 245 o. A család — ezen keresztül a nemzet — erkölcsi javát szolgáló, tartalmas és tartós életszövetségre próbálja felkészíteni olvasóját a könyv, amely három fő részre és a függelékre tagolódik. „Kedves Fiatalok“ megszólítással közvetlen hangú előszó olvasható, és ugyanolyan hangvételű bevezetővel kezdődik a második és harmadik rész is. Az első rész — Keresztény vagyok — hittani alapismereteket elevenít fel a katekizáló módszerhez hasonlóan úgy, hogy a kérdést egy-két mondatos válasz vagy utalás, majd a részletesebb kifejtés követi. A szerzők többek között létünk nagy kérdéseivel (Miért élünk? Van-e Isten?), Jézus Krisztus isteni és emberi mivoltával, az egyházzal, az isteni kegyelmet közvetítő jelekkel kapcsolatban keresik és adják meg a választ, sokszor merítve a „könyvek könyvéből“, a Szentírásból. A kereső ember vívódásait költőktől vett rövid idézetek érzékeltetik (pl. Babits, Ady, József A., Illyés). A második rész — Keresztény házasságot kötök — feldolgozási módja hasonló az előzőhöz. Az egyes alcímek (Hitvesi szeretet, Egymásért élünk, Milyen házastársat válasszak? stb.) sok, érdeklődésre számot tartó kérdést vetnek fel. Mégis úgy tűnik, hogy a gyakori kérdésfeltevések, bár legtöbbször a lényegre irányítják a figyelmet, szétaprózzák a mondanivalót. Bizonyos mértékű összevonás talán egységesebb benyomást eredményezett volna. Viszont szépen hatja át a fejezetet a szeretetről szóló tanítás, amely igazi távlatokat ad a házasságnak s a könyv szavaival a következőképpen foglalható össze: „Az életre szóló szeretet nem lehet mástól, csak Istentől. Ő maga a végtelen Szeretet. Igazán szeretni annyi, mint adni. Minden jótettben, amit embertársainknak nyújtunk, saját emberi létünkből ajándékozunk valamit. Ez boldogít bennünket. A szentségi házasság a szeretetben való tökéletes önátadást jelenti.“ A „Keresztény családi életet élek“ című harmadik rész abban nyújt eligazítást, hogy az Istentől való szeretet jegyében hogyan kell munkálkodniuk a házastársaknak egymás és a családtagok boldogságáért. „Mindennap áldozatot kell hoznod otthonod boldogságáért“: közös munkával, imádsággal, szeretetgyakorlással, gyermekneveléssel, az ünnepnapok megszentelésével. A helyes kapcsolatokat „kifelé" is — szülők, nagyszülők, munkatársak, barátok, barátnők — ápolni kell, mert ezek kölcsönhatásban állnak a családdal. Ugyanakkor a családi élet veszélyektől sem mentes. A könyv leszögezi: minden felmerülő probléma (véleménykülönbség, testi és lelki betegség stb.) emberi jóakarattal, lelkierővel, Istenbe vetett hittel és bizalommal megoldható. 93
