Szolgálat 51. (1981)
Könyvszemle - Kérdezzük meg a Szentírást. - A keresztény házasság. (Benkő A.)
valaki nem veszi figyelembe a teilhard-i kifejezések sajátos jelentését. (A „tudat“ általánosított kifejezése a dolgok-létezők belső oldalát vagy immanencia-fokát jelöli, amely az anyag bonyolódásával növekszik, küszöböket lép át, mígnem eljut az emberi öntudatig.) Teilhard hüperfizikáját vagy sajátos fenomenológiáját a filozófus pontosabban meghatározhatja. Ugyanígy a teológus is pontosabban fogalmaz bizonyos természetfeletti valóságokról szólva. Rezek Román gyakran remekel, főleg költői írások fordításásában kongeniális. Az összetett, tekervényes mondatokat helyesen „tördeli“. De Teilhard nehéz körmondatait a felbontással még többször világosabbá tehette volna. Következetesebben kellett volna ragaszkodnia ahhoz, hogy ugyanazt a francia kulcskifejezést ugyanazzal a magyar szóval vagy kifejezéssel fordítsa minden esetben (pl. az „unión créatrice“ [383.] egyszer „teremtő egyesülés“, máskor „teremtő egyesítés“). Egy fontos szakaszban, ahol Teilhard Bergson víziójával veti egybe a sajátját (A teremtő egyesülés c. esszében) hibásan „teremtő Fejlődés“ áll a „teremtő Egyesülés“ helyett (91. old.). Szúrópróbáim során sok más pontatlanságra is felfigyeltem: néha hiányoznak fontos szavak vagy félmondatok, máskor meg a fordító értelmez, hozzátesz az eredeti szöveghez. Anélkül, hogy szolgaian fordítana, jobban kellene ragaszkodnia az eredeti szöveghez. Egy esetleges újabb kiadás esetén gondosan át kellene javítani a sajtóhibákat. Befejezésül őszintén gratulálunk a fordítónak, a szerkesztőnek és nem utolsó sorban a Szt. István Társulatnak a remek Teilhard-antológia megjelentetéséhez. Szabó F. Kérdezzük meg a Szentírást. Bíbliás katekizmus, összeállította az Esztergomi Főegyházmegye Katechetikai Bizottsága. Szent István T. Budapest 1980, 87 o. A keresztény házasság. Rövid összefoglalás a házasság szentségéről, összeállította a Magyar Püspöki Kar Hitoktatási Bizottságának III. munkacsoportja. Szent István Társulat, Budapest 1980, 47 o. A tapasztalat és elvi érvek igazolják, hogy alaptalan volt egyesek félelme, akik még a „katekizmus“ szót is kerülni akarták, mivel „gyerekes“ mellékíze lenne, és a „magolást“ segítené elő. Az utóbbi években egyre több felnőtt-katekizmus jelenik meg Európában. Ilyen pl. a német kateketikai bizottság kiadványa: Grundriss des Glaubens. Katholischer Katechismus. (Kösel Verlag, München 1980, 269 o.) Fontos, hogy visszaállítsuk a szó eredeti és igazi értelmét: az első századok keresztényei felnőttként tértek meg, s éppen az ő hitük megalapozását, elmélyítését szolgálta a katekézis. A helyes pedagógia pedig mindig hangoztatta, hogy sok esetben nem elég valamit pusztán megérteni, az anyagot rögzíteni is kell, hogy gyorsan és határozottan tudjunk cselekedni. Az egyszerű, rövid és csattanós megfogalmazás kelléke a helyes tanulásnak. Dicséret illeti a két magyar kiadványt, amelyek kifejezetten is ezt a célt kívánják elérni. a) A bibliás katekizmus kiterjed a hit főbb kérdéseire. Kiindulásának vagy háromszáz olyan kérdést választottak, „amilyen megfordul a hitét már nagyjából ismerő, de sok mindenre pontosabb, megfelelőbb választ kereső és érdeklődő ember fejében.“ A feleleteket a Szentírásból merítették. Remélik, hogy ezt idézve a hivő mélyebb és közvetlenebb kapcsolatba jut Isten igéjével, a kereszténység alapokmányaival. Az anyagot három részre osztották fel, s mindegyiket 12 pontra tagolták. Az első a fontosabb dogmatikai pontokat tárgyalja: Isten, Jézus, Egyház (Jézus tanít), a második a szentségtant és imaéíetet (Jézus segít), a harmadik a keresztény erkölcstant (Jézus irányt mutat). A pontok végén rövid magyarázat egészíti ki az anyagot, és imával fejeződik be. A kérdésfeltevés általában igen jó, tükrözi a mai ember problematikáját. A feleletként kiválasztott szentírási idézetek találóak, rövidek. Néha csa'k a gondolatot adják vissza, utalva a hosszabb, ill. párhuzamos helyekre. 92
