Szolgálat 51. (1981)

Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Egyháztörténelem-e az Apostolok Cselekedetei?

a történet kerete: közeledés Dávid városához. A 14,1 vers az út második fele kezdetének tekinthető, miután Jézus megismételte elhatározását, hogy Jeruzsálembe megy (13,33). A 19,28 verssel kezdődően Jézus megérkezését olvassuk a Szent Városba és az ott lefolyó drámai eseményeket: szenvedését és megdicsőülését.

Hasonló meggondolások szerint van a Csel is felépítve. Általánosan elfogadott a vélemény, hogy Jézus kijelentése tanítványainak mennybemenetele előtt: „Tanúságot tesztek majd rólam Jeruzsálemben, meg egész Júdeábán és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig“ (1,8) megadja a mű alapvető struktúráját:

I, 9-8,1: „Jeruzsálemben“;

8,2-11,18: „egész Júdeábán és Szamárlában";

II, 19-28,31: „egészen a föld végső határáig".

Mind a második, mind a harmadik részben a misszió a jeruzsálemi egyház kezdeményezésével indul: ők küldenek hithirdetőt a feladat ellátására, Szamáriába Pétert és Jánost (8,14), Antióchiába Barnabást (11,22).

A hosszú harmadik rész további felosztására két pont kínálkozik, s mind a kettőn szó esik Jeruzsálemről: a 15,36 verssel veszi kezdetét Pál apostolnak a jeruzsálemi zsinatot (15,22-30) követő hosszú apostoli útja, amelynek során földrajzilag először lép túl Kis-Ázsián, az egyházi fegyelmet illetően pedig (a jeruzsálemi határozat értelmében) először fogad be az Egyházba pogányokat zsidókkal egyenrangúakként. Az utolsó szakasz kezdetét a 19,21 versre tehetjük: ez a vers közli Pál döntését, hogy Jeruzsálembe, majd azt követőleg Rómába megy. A könyv hátralevő része a Jeruzsálem, majd Róma felé megtett utat ismerteti.

Látjuk, hogy Lukács kettős könyve, mint szilárd oszlopokon, a Jeruzsálem- témán nyugszik. Az egész mű súlypontja a középső részen van, amelyben az események egésze Jeruzsálemben és annak környékén történik: az evangélium vége Jézus megváltó szenvedését és feltámadását, a Csel az Egyház születését írja le. Az Egyház Jeruzsálemben, Isten hűségének e zálogában és látható jelében születik: ott adja Jézus utolsó utasításait az apostoloknak, ott érkezik meg a Szentlélek, ott kezd az Egyház kovászként nőni, onnan terjed majd más vidékekre. Az apostolok még az üldözés idején is Jeruzsálemben maradnak (vö. 8,1.14). Jeruzsálemen belül a Templom Isten jelenlétének a helye. Mindjárt Jézus mennybemenetele után az apostolok „állandóan ott voltak a Templomban, dicsérték és magasztalták Istent“ (Lk 24,53). Az első keresztények „egy szíwel- lélekkel minden nap állhatatosan megjelentek a Templomban" (Csel 2,46; vö. 5,12). Az apostolok is szokásszerűen járnak a Templomba (vö. 3,1; 22,17). Péter első csodája ott történik (3,1-10). Az apostolok a Templomban prédikálnak (3,11-12; 5,21).

Nem véletlen az sem, hogy Lukács kétkötetes műve egy másik földrajzi helyen, Rómában végződik. Jeruzsálem egyszerre az a város, melyet Isten meg21