Szolgálat 51. (1981)
Halottaink - Élő József (Gy. G.) - Dr. Rácz Károly Bonaventura OSM (Balogh L.-Schalk Gy.)
met tanár. Fiatalabb rendtársai is mindig bizalommal fordulhattak hozzá, és számíthattak szakszerű segítségére. Az utolsó időkig rendszeresen kért és kapott külföldön élő rokonaitól szakkönyveket és lelki irodalmat. Tanítványain kívül nagyon szűk körben érintkezett emberekkel. Sokat olvasott, meglepően tájékozott volt a legújabb események, problémák terén is. Zárkózottsága mögött meleg szív, egyenes, tiszta, istenfélő lélek lakott. Munkáját is, imáit Is pontosan és gondosan végezte. Kedves imája volt a mindennapi szentolvasó. — Megható volt magas életkort megért édesanyja iránti szeretető. Rendszeresen hazajárt szülőfalujába, és kemény kétkezi munkával segített odahaza. Aranymiséjét nemcsak idehaza szülőfalujában, hanem külföldre szakadt testvére családjával Mariazellben is megünnepelte. Rövid, egyhetes nehéz szenvedés után hunyt el a Széher úti kórházban 1979. jan. 8-án. Kérésének megfelelően Etyéken édesanyja mellé temették. Confratres ÉLŐ JÓZSEF (1918—1980) .Beharangoztak“ ... — Ezt nem ő mondta. Ő az első agyérgörcsére mondta, hogy .elsőt harangoztak“; a súlyos bénulást hozó második görcsre mosolyogva mondta: „másodikat harangoztak". Csendes, szerény, a kegyelemből „élő" szolgája volt az Istennek. Nyílt minden szépre és kész minden jóra. 26 évet töltött Pakodon. Szerette a gyermekeket, különös gondja volt a hitoktatásra. Szerette híveit, egész tehetségével szolgálta őket. Az Úr házának ékességét csodálatra méltó türelemmel szerette. Mind a temploma, mind a plébániája olyan vizes volt, hogy alig fejeződött be egy-egy felújítás, már elölről kezdhette. S kezdte. Ugyanígy építette a lelkek templomát. Lelkiismeretességére jellemző, hogy az új liturgia énekeit magnóra énekeltette, s úgy tanulgatta a próféciákat. Hogy mennyire szerette paptestvéreit, azt az is bizonyítja, hogy a nyár folyamán, amikor papi lelkigyakorlat tartására indultam, még benéztem hozzá. Azzal engedett tovább; „minden imámét és betegségemet felajánlom értetek“. — Legyen kedves az Úr előtt ez az áldozat. A „beharangszó“ nem érte készületlenül. Krisztus Király előtti szombaton szerette volna megünnepelni híveivel a csodásérem 150. évfordulóját. Ekkorra már kórházba került, „a kereszt oltárára“. Hálás örömmel fogadta a szentségeket. Utána így szólt: „Rosszullétem éjszakáján (egy egész éjszaka a földön feküdt) volt Időm felkészülni a hazamenetelre; olyan szívesen mentem volna; olyan szívesen mennék.“ Szerette az Isten és meghallgatta, hiszen sokat imádkozott életében. Koporsója mellett megköszönte munkálkodását a veszprémi püspök és segédpüspök; és hívei. — A hívek búcsúzójában elhangzott a következő mondat is: „Bocsásson meg, ha szava sokszor a pusztában hangzó és a lelki pusztaságban elvesző hang volt. Bocsásson meg, ha az elvetett mag nem mindig hullott jó talajba." Mivel is könyöröghetnénk mással, mint a csodásérem fohászával: „Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekszünk!" Gy. G. Dr. RÁCZ KAROLY BONAVENTURA OSM (1914—1980) Az árpádföldí Szent Anna templom bejárata mellett fekete lobogót lengetett a csípős novemberi szél. Ez a Játvány fogadta a kis templomot zsúfolásig megtöltő gyászolókat. A családtagok, a barátok, szerzetes és paptestvérek mellett működése korábbi állomásairól, még Mindszentről is érkeztek hívek. Búcsúzni jöttünk Károly atyától, 110
