Szolgálat 50. (1981)
Ther Péter: Teilhard Krisztusa
rakteretek azt rendeli nektek, hogy bennük részt vállaljatok. Ti vagytok a kovász, amelyet a Gondviselés árasztott, hogy már puszta jelenlétetekkel is átalakuljon küszködésünk és szorongásunk óriási tömege.“11 KOZMIKUS KRISZTUS Ezek után tegyük fel a kérdést: Hát végül is kicsoda a Kozmikus Krisztus? Az elmondottak alapján minden olvasóm ráfeleli, és nagyon helyesen, hogy a Kozmikus Krisztus nem más, mint a történeti és eukarisztikus Krisztus, akit Teilhard a Kozmoszban az Öt megillető helyen felismer. Ezek után rövid összefoglalóként csak ennyit írok még: A Kozmikus Krisztus az, aki által minden lett, aki megtestesült, a szent keresztfán értünk meghalt és feltámadt, aki az Eukarisztiában valóságosan köztünk él: a Kozmosz létrehozója, fenntartója, a kozmosz kiindulópontja, tengelye, motorja, előre és felfelé lendítő nyílvesszeje, célja, s majd végső beteljesedése. „Isten van mindenütt, mindenütt Ö van itt“ (Folignoi Szent Angéla). Teilhard kozmikus Krisztusa ez a mindenütt jelenlevő Isten, aki „vibrál“ az egész Világmindenségben, dolgozik az életben, ragyog az emberiségben, aki szól hozzánk elöljárónk szavában, akivel találkozunk minden testvérben. Ő a „Nagy Jelenlét“, aki a Kozmosz minden atomjának mélyén jelen van, éppen ezért „Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk“. KRISZTUS KOZMIKUS TESTE Teilhard párhuzamba állítja Krisztus Titokzatos Testét és Kozmikus Testét, azok fejlődését, alakulását, beteljesedését. „Amióta Jézus megszületett, felnőtté növekedett, meghalt és feltámadt, minden tovább mozgott, mert Krisztus még nem fejezte be alakulását. Még nem öltötte magára annak a testből és szeretetből szőtt ruhájának utolsó redőit, amit hívei alkotnak ... A misztikus Krisztus még nem fejezte be teljes növekedését, nem érte el egész termetét, tehát a Kozmikus Krisztus sem. Az egyik is, meg a másik is teljesen egyszerre és együtt van és alakul is“.'2 KRISZTUS KOZMIKUS TERMÉSZETE Teilhard nem sokszor, de többször beszél és ír Krisztus kozmikus „természetéről“. Első hallásra vagy olvasásra megdöbbenthet bennünket ez a kifejezése, hiszen mi eddig csak Krisztus isteni és emberi természetéről hallottunk.* Nem sokkal halála előtt, 1955 január 14-én, New Yorkból Ravier papbarátjához írt levelében arról ír, hogy — 1500 év távlatából — ismét újraéljük az arianizmus nagy küzdelmeit, azzal a különbséggel, hogy ma már nem arról van szó, hogy a Krisztusi és a Szentháromságos közötti kapcsolatot határozzuk meg, - hanem Krisztus és olyan Világegyetem közötti viszonyokat, amely (Világegyetem) egyszerre lett fantasztikusan nagy, elképesztőn szerves és — több mint valószínű, hogy — több emberiségnek lakóhelye . .. S hogy durván (de hatA niceai zsinat (325) döntését hamisan magyarázó monofiziták ellenében a kalkedoni zsinat (451) definiálta Krisztus kettős természetét, amelyet a monoteléták magyaráztak hamisan, ezért a harmadik konstantinápolyi zsinat (680—681) kiegészítette az említett előző két zsinat definícióit. 98
