Szolgálat 50. (1981)

Bevezetés

rátában ennyire megnyugodott lelket sose láttam. Kár ezért az életért. Bevonulása után hideg pajtába helyezték el. Leverte lábáról a láz. Tár­sai elmentek, ő 2 napig feküdt magára hagyatva. Nem lehetett megmen­teni. Még mindig több gondoskodás, szeretet kellene a tömeggel szem­ben.“ 1944. szept. 24-én veszed hírét, hogy édesapád haldoklik. Kalandos utazással 27-én hajnalra érkezel meg, hogy még egyszer láthasd. „Csak édesapám sírjához mehetek ki.“ A háború vége itt Ausztriában talál embereiddel, akiket nem akarsz cserben hagyni. Országszerte látogatod, gondozod őket. 1949-től a Dráva menti Spittalban laksz; először még barakkban a többiekkel együtt, amint megörökítette egy-két kis fénykép. „Lelkesen, sziwel-lélekkel tö­rődött idegenbe került magyarjainkkal, kik számára ő nyújtotta az új hazában a biztonságot, lelki békét“ — írja valaki a sok közül. És hűsé­ges jóbarátod Kanadából: „Még ide is ,kísértettem' 1949 nyara és 1950 karácsonya között. Laci nem jött, mondván: míg ott magyarok vannak, kitart mellettük.“ Azután jött az 1955-ös őszi papi lelkigyakorlat, ahol a Szentlélek a Te szívedbe súgta a gondolatot: tenni kellene valamit az itteni magyar papok, s rajtuk keresztül a magyarok érdekében. És lassan, tapogatózva, majd fellendülve, kibontakozva kezdetét vette legigazibb Szolgálatod, életed nagy hivatása, amellyel lélekben eggyé öleltél minden magyart. Nehéz lenne erről többet mondani, mert ez már közös munka volt, és magáról nem szívesen beszél az ember. Vallanak helyettünk az egyre érkező levelek: „Munkássága folytán egy nagy családba gyűjtött össze bennünket, hogy mint élő kövek formáljuk Krisztus templomát.“ „Tág szívű és egyszerű volt, jóságos szeretettel hajolt le a nyomoré­kokhoz, kicsinyekhez.“ „Igazán egész életével gyakorolta a szolgáló sze- retetet.“ „Hivatást, küldetést teljesített. Élte a Szolgálatot.“ >rA Szolgálat kiadásával, annak minden nehézség közepette való meg­jelenésével, egészségének felőrléséig szolgálta a magyar papi lelkiség erősödését, táplálását és szeretetét. Azok közé tartozott, akik nem sokat beszéltek, hanem sokat dolgoztak.“ „őt magát, az egyéniségét nem lehet pótolni, s munkáját is nehezen.“ „Istenszerető és a lelkeket segítő lelkülete áradt írásaiból, és sok papot és hívőt tett buzgóbbá.“ >rA vendéglátásáról csak annyit, hogy úgy éreztem magam, mintha otthon lennék. Az otthonát pedig az ember nem szokta elfelejteni.“ „Rö­vid találkozásunk elég volt arra, hogy a szívembe zárjam. Imádkozni fo­gok érte — adjon neki az űr örök nyugalmat és örök tevékenységet a Misztikus Testben!“ 5

Next

/
Thumbnails
Contents