Szolgálat 50. (1981)
Tóth József: Próbáljunk mindennap keresztények lenni!
Ez a szeretet megbocsátó. Jézus nemcsak tanította: „Szeressétek ellenségeiteket“ (Mt 5,44), nemcsak megkövetelte tanítványaitól a számolatlan megbocsátást (Mt 18,22), hanem ő maga adja rá a legfölségesebb példát a kereszten mondott imájával: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek“ (Lk 23,34). Martin Luther King — maga is a szeretet vértanúja - így beszélt egyszer ezekről a szavakról: Jézus imájának roppant jelentőségét csak akkor értjük meg egészen, ha észrevesszük, hogy a szöveg „akkor“-ral kezdődik. Akkor — amikor a szörnyű haláltusa mélyébe taszították. Akkor — amikor az ember a legmélyebb aljasságba süllyedt. Akkor — amikor a teremtmény nyomorult keze arra merészkedett, hogy keresztre feszítse a Teremtő egyszülött Fiát. Ekkor mondta Jézus: .Atyám, bocsáss meg nekik." Pedig hát „akkor“ másképpen is lehetett volna. (Strength to love. 1963.) 2) „Ne amint én akarom, hanem amint te“ (Mt 26,39) „Jézus követésének útja mindenkor arra az Atya iránti engedelmességre vezet, amely teljesen átitatja életét, s amely nélkül ez az élet egyszerűen érthetetlen marad“ (Unsere Hoffnung. Német szinódusi határozat 104.). Jézus nagy küldetése, hogy egyedülálló módon állítsa elénk Istent mint szerető és irgalmas Atyát. Isten benne nyilvánította ki „jóságát és emberszeretetét“ (Tit 3,4). Ezért olyan páratlan az ember Jézus szeretete. Az engedelmesség, amellyel Atyja akaratát maradéktalanul és mindvégig teljesíti, akkor is, amikor a legnehezebbet kívánja tőle — belső és külső szabadságának forrása. Szuverén módon nyilvánul meg ez egész magatartásában, de különösen a szenvedéstörténet során, úgyhogy ellenségei is kénytelenek észrevenni. Az önátadásnak ez a pa- radoxona minden keresztény életének is alaptörvénye: „Aki életét meg akarja menteni, elveszti. Aki viszont elveszti értem az életét, megmenti" (Lk 9,24). 3) „Értetek és sokakért“ (Mt 26,28; Lk 22,20) Sokakért, vagyis mindenkiért, mindannyiunkért áldozza életét Jézus. Kereszténynek lenni felelősséget és szolgálatba állást jelent az élet minden vonalán. A másokért való élet megnyilvánulása a felelősségvállalás a mellettem lévőért családomért környezetemért egyházközségemért a körülöttem uralkodó légkörért az életkörülményekért helyzetünk bonyolult, kusza voltáért. 4) „Mindvégig szerette őket“ (Jn 13,1) Jézus mindvégig, a végsőkig, — vagy mint a 4. kánon fordítása mondja, „határtalanul“ szeretett. A keresztény lét nem osztható meg. A Krisztus követésére szóló hívás teljes odaadást, végleges, örökre szóló beleegyezést követel meg válaszul. Isten, Krisztus „nem vonja vissza meghívását“ (vö. Róm 11,29); a keresztény sem szívhatja vissza el kötelezését. Sem félkeresz102