Szolgálat 47. (1980)
Az egyház szava - A pápa ökumenikus találkozója Párizsban
Valóban: egész élete tökéletes, hibátlan válasz volt erre a kérdésre. Nagyon stílusos volt hát, hogy találkozásomat Párizzsal és Franciaországgal egy Máriának szentelt helyen kezdjem meg. Erre a találkozásra az állami és a városi hatóságok, az egyház és pásztorai hívtak meg nagy előzékenységgel. Hétfői látogatásom az UNESCO párizsi székhelyén evvel kapja meg teljes keretét és azt a kiterjedést, amely megfelel missziómnak, a tanúságtétel és apostoli szolgálat küldetésének. Nagyon értékes a szememben ez a meghívás. Magasra értékelem. Lehetőségeim és a nekem adatott állapotbeli kegyelem szerint szeretnék megfelelni neki, és odahatni, hogy elérje célját. Ezért örülök, hogy első találkozásunk az Istenanya jelenlétében folyik le, az előtt, aki a mi reménységünk. Őrá akarom bízni köztetek teljesítendő szolgálatomat. Tőle kérem azt is, veletek együtt, kedves fivéreim és nővéreim, hogy ez a szolgálat hasznos és gyümölcsöző legyen a franciaországi egyház, a mai ember és a világ számára. 6. Számos helye van országotoknak, ahová gyakran, talán minden nap elzarándokol gondolatom és szívem: a Szeplőtelen Szűz szentélye Lourdes-ban, Lisieux, Ars, ahová ezúttal nem tudok elmenni, Annecy, ahová már régen meghívtak, de mindezideig nem valósíthattam meg ezt a vágyamat. íme, így jelenik meg előttem Franciaország, szentek édesanyja annyi nemzedéken és századon át. Mennyire kívánom, hogy mind újra éledjenek a mi századunkban és a mi nemzedékünkben, szükségleteinek és felelősségének mértékében! Ezen az első találkozáson mindnyájatoknak, mindegyikőtöknek föl szeretném tenni egész erejében azt a sokat mondó kérdést, amit valamikor Krisztus intézett Péterhez: Szeretsz-e? Szeretsz-e engem? Bárcsak visszhangoznék, mélységes visszhangot verne mindegyikünkben! Az ember és a világ jövője függ attól: meghalljuk-e ezt a kérdést? Megért- jük-e jelentőségét? Hogyan felelünk rá? A PÁPA ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓJA PÁRIZSBAN II. János Pál Párizsba érkezésének másnapján találkozott a keresztény hitvallások képviselőivel. Az egyik résztvevő szerint ez „valóban nagy ökumenikus pillanat" volt. Előre megfogalmazott beszédéhez a pápa terjedelmes rögtönzést fűzött. Ennek jobb megértésére előzőleg kivonatosan közöljük a protestánsok és az ortodoxok képviselőjének beszédét. Max-AIain Chevallier, a Franciaországi Reformált Egyházak Tanácsának alelnöke, bevezetőben köszönetét mondott a „nagyon is rövid, de jelentős" találkozás lehetőségéért, amely „egyszerre kegyelem és veszedelem." „Veszedelmes, mert félreérthetik azok, akik — katolikus és protestáns oldalon egyaránt — félnek, hogy az ilyen beszélgetések elhomályosíthatják vagy éppen elárulhatják az általuk hűen vallott tanbeli igazságot. Azért is, mert valaki esetleg csak a tolerancia irányába fejlődő magatartás eredményét láthatja benne, és ezt a fejlődést általánosnak és felületesnek tartja: az ,öku66
