Szolgálat 47. (1980)

Az egység útján

van arról, hogy hittarikö nyveink és kátéink révén az egyik egyház tanításáról, vagy történeti megnyilvánulásairól olyan téves ismeretek kerültek a másik egyház köztudatába, amelyek egyházainkat hamis okok alapján egymástól eltávolították. Szándékunk tehát, hogy az illetékes szerveknek ajánljuk hittankönyveink kölcsönös felülvizsgálását. Ehhez kapcsolódik az is, hogy fölhívjuk egyházaink figyelmét a kifogásolható információkra és a jövőben arra törekszünk, hogy az egymásról való tájékoztatás terén a tárgyilagosság alapkövetelményeinek megfeleljünk. Mindez nemcsak a hittankönyvekre, hanem egyéb sajtótermékeinkre is áll. Szándékunk, hogy figyelemmel kísérjük minden ilyesfajta megnyilatkozásunkat, hogy a testvéri együttélés szellemi kibontakozásának ezen a téren se legyen akadálya. Tudatában vagyunk ugyan az egyházaink között fennálló alapvető tanításbeli különbségeknek, amelyek leplezése semmiképpen sem lehet föladatunk, viszont hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy nem szabad tanításbeli különbséget látni ott, ahol az nem áll fenn.

A tiszta tárgyilagosság legyen eszköze annak, hogy a merőben helytelen értelmezésen alapuló válaszfalak ledőljenek, és Krisztus igazságának hűséges keresése, az ő igazságához való hűségünk lelkiismereti parancsa legyen az egyetlen ok, ha nemet kell mondanunk testvérünknek. Ennek kifejezése azonban ne a fölényes elutasítás, hanem iaz emberi fájdalom és a krisztusi szeretet hangján történjék. Egyházaink érintkezésének ezen humánus formája közös krisztusi múltunk és jelen hitvallásunk együttes követelménye.

Egyházaink együttélésének legsúlyosabb problémáját talán a vegyesházasságok kérdése jelenti. Megbeszéléseinkben teljes őszinteséggel föltártuk ezt a problémát s az a szándékunk, hogy bizottságaink közös munkájában továbbra is foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Addig is, amíg új utak nyílnak a problémák megoldására, tudomásul vettük a következőket:

1) Egyházaink lelkészei csakis a jelenleg érvényben lévő rendelkezések alapján járhatnak el vegyesházasságok megkötésénél, ill. az erre készülők vagy az ilyen házasságban élők lelki gondozásában.

2) A vegyesházasságok által okozott sok emberi probléma és lelki gyötrelem ismeretében lelkészeink figyelmébe ajánljuk a Vatikáni zsinat megfontolandó határozatát: „A vallási hit terjesztése és a szokások meghonosítása során mindig tartózkodni kell azoktól a cselekedetektől, amelyek a tisztességtelen vagy nem becsületes lelki kényszer, vagy rábeszélés látszatát keltik. Ezt az eljárást a joggal való visszaélésnek, ill. a más jogába való belegázolásnak kell minősíteni“ (A vallásszabadságról szóló nyilatkozat 4. par.-ból). — Ezen alapvető elv gyakorlati elismerésében a protestáns egyházak osztoznak és megvalósítását, Krisztus példája alapján, minden lelkész és hivő elkötelezettségének tekintik. Kérjük te5