Szolgálat 47. (1980)
Tanulmányok - L.-J. Suenens: Az ökuméné célja
rét, amint az egyszerű keresztények élik. A kétféle eljárás nem azonos. A teológusoknak jobban el kell mélyíteniük ezt a kérdést; de ezt az ökumenikus ösvényt föl kell derítenünk. Ami minket illet, fontos megjegyezni, hogy az egyház mint a Szentlélektől éltetett intézmény a kereszténység egyik alapvető misztériuma. Nem lehet tehát „szuperstruktúrának“ tekinteni és másodosztályúnak minősíteni, még ha az emberek bűne el is homályosítja jel-értékét. Az egyház az újszövetség tanításának középpontjában áll, egyszerűen azért, mert benne él tovább Krisztus az ő Lelke által. A papi szolgálat sem valami állványzat; nem csupán funkcionális szükséglet eredménye. Alapvonásaiban az egyház lényegéhez tartozik, ennélfogva nem tűnhet el, hogy átengedje a helyét valamilyen — bármennyire is értékes — karizmatikus vezetésnek. A papi szolgálat a vezetés és az egység szolgálata, szentségi jellegű fölszentelésen alapul, amely a közösségnek belső szerkezetet ad. elidegeníthetetlen küldetése, hogy a karizmákat összhangba hozza az egyház építésére, közösséget alkotva belőle a Szentlélekben. Igaz-e, hogy a tan elválaszt, a cselekvés pedig egyesít? Volt egy korszak, amikor ökumenikus körökben szívesen ismételgették a mondást; „A tan elválaszt, a cselekvés pedig egyesít.“ Ebből azt következtették, hogy hagyjuk békében a tanbeli kérdéseket, elégedjünk meg azzal, hogy gyakorlati téren együttműködésre törekszünk. Lukas Vischer lelkész az Egyházak Világtanácsának általános bizottsága elé terjesztett fontos beszámolójában kereken azt állítja, hogy őrizkednünk kell az ilyen túlzott leegyszerűsítéstől: „Ezt a jelszót — írja — mostanában gyakran megfordították. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a cselekvés a megoszlás új formáit hozza létre az egyházakban. Ilyenformán arra a kicsit meglepő állításra jutottunk, hogy a tan egyesít és a cselekvés választ el. De nem éppen olyan elégtelen-e az egyik jelszó, mint a másik? Nem alapul-e mind a kettő hit és cselekvés furcsa szétválasztásán? Nem egyszerűen az első jelszó tévedése tűnik fel visszájáról a másodikban? Alapjában véve a cselekvésben is a hitről van szó, és a világon a különféle cselekvések eredeténél teológiák, krisztoló- giák és pneumatológiák állnak. Az egyházak, ma éppen úgy mint tegnap, arra hivatottak, hogy megtalálják az eszközöket egymás kölcsönös megerősítésére a közös apostoli hitben. Az egyetértés (konszenzus) egy formájára van szükségünk. Azok az összeütközések, amelyek ma az egyház cselekvését körülveszik, nem hogy fölöslegessé tennék a megegyezést, inkább nélkülözhetetlenebbnek tüntetik föl, mint valaha." 2. Miért van szükség látható egységre? Láthatatlan és látható egység Az ökumenizmus művelői, látva, milyen nehéz egyesíteni az egyházakat, nem egyszer abba a kísértésbe estek, hogy a keresztények tisztán lelki egy23
