Szolgálat 46. (1980)
Könyvszemle - W. Egger: Jézus programja (Szabó L.) - Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája (Békési I.)
Új Emberben jelentek meg, majd pedig „Zakeus a fügefán'' címmel könyvalakban a Szent István Társulatnál (1971). Az I. rész (A történelem nyelvén) néhány rövidebb világnézeti tanulmányát közli: egyház és szociális problémák, tomizmus és modernizmus, hit és humanizmus, Teilhard de Chardin üzenete, perszonalizmus a főbb témakörei. Rónay franciás (főleg irodalmi) műveltsége magyarázza, hogy általában francia személyekre, eszmékre és eseményekre hivatkozik, amikor megfogalmazza saját világnézetét, vagy akár a magyar helyzetre reflektál. Ö maga is, mint sokan mások, magyarok és külföldiek, elutasította a „katolikus író“ vagy „katolikus költő“ megjelölést. Katolikus volt, aki írói, irodalomkritikai, költői művét úgy alkotta meg, hogy az egyetemességével, katolikus látásmódjával és művészi teremtőerejével tanúskodott hitéről, nem pedig — illetve: elsősorban nem — tematikájával. A „Zakeus a fügefán“ c. elmélkedéssorozat a kevés kivétel közé tartozik művében: itt maga a tematika is keresztény, evangéliumi. Itt arról vallott, hogy hogyan élte meg ő maga az evangéliumot. Igaz, különleges élmény szolgáltatta neki az alkalmat ezekhez az elmélkedésekhez. Megsuhintotta a halál elöérzete. Ahogy a zárszóban vallja: érezte, tapintotta a halál kezének szorítását. A betegágyon a mennyezetet nézve, az étert szagolva gondolkodott el azon, miért is élt eddig: „mit és hogyan élt. És még inkább arról, hogy miért szeretne tovább élni.“ — A „Szentek és szentképek", valamint a „Párbeszédek“ c. rész több tanulmánya is megjelent már 1970-ben a Szent István Társulatnál a „Szentek, írók, irányok“ c. tanulmánykötetben. Szalézi Szent Ferenc, Páli Szent Vince, Marillac Szent Lujza, Mon- forti Szent Lajos, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Keresztes Szent János és Lisieux-i Szent Teréz portréit rajzolta meg markáns vonásokkal az előbbi sorozatban; a „Párbeszédek“ pedig néhány élménybeszámolón kívül Ady és Babits hitével meg Sík Sándor lelkiségével foglalkozik. A zárótanuímány — Keresztény szellem és életérzés a mai magyar irodalomban — eredetileg négy részben a Vatikáni Rádió magyar műsorában hangzott el 1968-ban. A gazdag válogatás végén olvashatjuk Sőtér István Rónay György temetésekor mondott megemlékezését. Szabó F. Wilhelm Egger: Jézus programja. Munkafüzet a Lukács-evangéliumhoz. Fordította Dr. Cseiényi István. Opus Mystici Corporis, Bécs 1979, 85 o. 1977-ben jelent meg ugyancsak az OMC kiadásában a szerző „Közösen olvassuk a Bibliát“ c. kis könyve (I. Szolgálat 37. sz.). Az előttünk fekvő füzet — feltételezve az elődjében foglalt alapismereteket — további segítséget kíván nyújtani a bibliakörök munkájához. Elsősorban a vezetőknek ad irányelveket a megbeszélés elindítására, lefolytatására és összefoglalására. Fontos, hogy szem előtt tartsák az elérendő célt, figyeljenek az alkalmazható különféle módszerekre és a párhuzamos helyekre. Mindezt Szent Lukács evangéliumának tíz szemelvényén mutatja be a szerző, más-más módszert alkalmazva. Ennek az egyszerű és világos beosztásnak előnye, hogy a nem gyakorlott vezetőnek vagy résztvevőnek is példát nyújt, hogyan induljon el, hogyan mélyítse el a tárgyat. A szűk keretek természetesen nem engedik meg a nagyobb tartalmi, dogmatikai elmélyülést. A munka célja kifejezetten gyakorlati: mintaként és módszertani segédeszközként alkalmazva igen hasznos lehet mind a bibliakör vezetőinek, mind a résztvevőknek, sőt az egyéni elmélkedésnél is. A füzet az „österreichisches Katholisches Bibelwerk“ sorozatának első száma. Vivant sequentes! Szabó László Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája. Róma 1979, 144 o. (tkk II/6) „Az Isten szava nemcsak akkor világítja meg létünket, amikor földi szakaszának befejezéséről beszél, hanem akkor is, amikor e lét eredetét tárja elénk. Ezért . . . egy új teológiai rendszer-egység, a ,protológia‘, a kezdetek teológiája . . . azt akarja tudni, hogy mit mond Isten rólunk, amikor létünk eredetét tárja elénk.“ Tárgya „a világ teremtésének, az ember alkotásának, az emberi nyomor eredetének, az üdvösség kezdetének a feltárása“ (5). így adja meg a szerző könyve tárgyát, és mellé azonnal be90
