Szolgálat 46. (1980)
Könyvszemle - Szabó Ferenc: Életadó lélek (Benkő A.) - Rónay György: Hit és humanizmus (Szabó F.)
KÖNYVSZEMLE Életadó lélek. Bevezetés a keresztény hitéletbe, összeállította Szabó Ferenc, Puskely Mária közreműködésével. Zsinati Bizottság, Róma 1980, 279 o. Az 1976-ban megjelent Ábrahámtól Jézusig c. könyv (I. Szolgálat 34. sz.) folytatása ez az igen szép kiállítású, sok színes képet tartalmazó mű. Témája kifejezetten az újszövetség jóhíre, amint az alcím találóan jelzi. S jóllehet az utóbbi években már egykét sikeres próbálkozás látott napvilágot e téren magyarul is, a tárgy fontossága megkívánja, hogy mindig újabb formákban, újabb módszerekkel hirdessük. Az előttünk lévő munka valószínűleg még szélesebb hatású lesz az eddigieknél. Három része három úton közelíti meg a keresztény tanítás lényeges pontjait. Mindegyik rész kiemel újabb elemeket is, bár egyes alapgondolatok mind a háromban visszatérnek. Az első rész főleg az élményvilágot készíti elő, távlatokat nyit meg, és felrajzolja a hit főbb pillérjeit. Különböző verseken és írásokon keresztül halljuk a kereső ember szavát. A feleletet Jézus adja meg, akiről ismét többen nyilatkoznak. Róla tesznek tanúságot ma is egészen rendkívüli egyéniségek: Teréz anya és Raoul Follereau. Akik benne hisznek, a keresztség révén eljutnak a húsvét misztériumának ünnepléséhez, s vele élnek a „parancsokban“, ök alkotják az Egyházat, amely azonban tudja, hogy vannak, akik más utat követnek: ezekkel dialógust tart fenn. A második rész inkább leíró, szemléltető. Stílusában ez áll legközelebb elődjéhez. Jézus Krisztust mutatja be a leghitelesebb forrásból, az evangéliumokból vett szemelvényeken keresztül. Az írásokból ismerjük meg első helyen, ki Ő. Fontos tehát rámutatni az evangéliumok keletkezésének, céljának főbb kérdéseire. Majd végigvezet Jézus életén, működésén, tanításán, halálán és feltámadásán. Utána pedig — az Apostolok Cselekedetei alapján — követjük az első keresztények és főként Szent Pál krisztusi tanúságtételét. A harmadik részt azok fogják kedvelni, akik rendszeresen kívánják megismerni a keresztény hit tartalmát. A klasszikus „felnőtt katekizmus“ vonásai itt jelentkeznek a legjobban. Röviden taglalja a Hiszekegy ágazatait, a szentségeket és végül az erkölcsi élet néhány alapgondolatát. Bár a hangnem itt inkább ismeretközlő, nem hiányoznak konkrét utalások sem. A könyvhöz a mintát a „Snagom Duha“ c. horvát munka szolgáltatta. A hidat Har- math Károly OFM kéziratos magyar fordítása alkotta, — aki egyébként maga is kiad egy igen szép és hasznos, negyedévenként megjelenő népszerű lelkiségi folyóiratot „Agape“ címmel. (Ferences Rendház, YU-21000 Novi Sad, Cara Dusana 4.) A szerkesztők azonban az anyagot erősen átdolgozták; a második rész teljesen új. Remek fényképek teszik vonzóvá a könyv kézbe vételét, és egy praktikus történeti táblázat segíti elő a kereszténység kifejlődésének megértését. A fontosabb fogalmak magyarázatát megtaláljuk a kötet végén. A kiállítás is gondos, egyetlen nagyobb nyomdahiba van a 219. oldalon (négy sor van összecserélve). A szerzők elsősorban az ifjúságnak szánták müvüket. De mindazok a felnőttek is haszonnal forgathatják, akik el szeretnék mélyíteni hitüket. S kiváló szolgálatot tehet a hitoktatásban is. Kapható a szerkesztőnél (Via dei Penitenzieri 20, 1-00193 Roma). Benkő A. Rónay György: Hit és humanizmus, Ecclesia, Budapest 1979, 451 o. A tanulmánykötetet szerkesztette Hegyi Béla, aki e kötettel személyesen is tiszteleg a Mester és a jóbarát emléke előtt. A nyitány Hegyi beszélgetése Rónayval (Egy nap Rónay Györgynél), epilógusként pedig Hegyi „Rónay“ c. szép verse zárja le a gyűjtőkötetet. Törzsanyagát az író evangéliumi elmélkedései alkotják, .amelyek eredetileg az 89
