Szolgálat 45. (1980)

Eszmék és események - Levelek a misszióból

+ Amint látod, megint más a címem. Ezekben a napokban áthelyeztek. A nép nekem mindig azt mondja: a templomot maga felépíti, és mindig átteszik, hogy máshol is építse fel. De hála Isten itt a plébánián már van templomom. Első ilyen helyem. De viszont vallás, az nagyon kevés van itt. Assai Paraná államban van. A nép kétharmada japán, a többi meg brazil, de amolyan igazi brazilok északról, akik csak kereszteltetnek és néha esküdni is elmennek. Persze ezt már nem csináljuk úgy, mint régen. Most a püspökök belátták, hogy először tanítani kell őket, és csak utána keresztelni. Mert így jobbak lesznek. Persze kezdetben nem szeretik, de majd csak belátják. Más helyeken már úgyis így van. A japánok elég jók. Őnekik meg hittant adok, hogy ha át akarnak térni, szabadon csinálják. Mindig azt kérdezik, hogy már megszoktam-e köztük. Az ételük nagyon jó, sok hasonlóság van a magyar ételhez, különösen az édességek. De a nyelvük sem nehéz. A nevüket azonnal leírom, amin csak csodálkoznak, mert az előző pap, aki lengyel volt, nem tudta jól. A templomot, mint mondják, a buddhista japánok építették fel, mert nem akartak a városban olyan csúnya templomot látni, amilyen előtte volt. Most filmekkel mutatom be nekik a vallást, így könnyebb. Leg­többje már beszél portugálul. De sokan jönnek még most is Japánból ide. Nem akartok japánul tanulni vagy enni? Sohasem gondoltam, hogy Brazíliában japánul fogok tanulni. De a nyelveket én nagyon szeretem. Ketten vagyunk a plébánián, mert 20 kápolnánk is van, vagy csak a nevük az. Iskolák vagy a szabad tér. Ez itt igazi missziós terület. A vidék meleg, mint Rio de Janeiro-ban. Kávét, gyapjút termelnek, meg szójababot. Rettenetes ám ez. A vörös föld nagyon porlik, és minden vörös itt. A ruha nagyon csúnya lesz mindig, meg a házak is. A püspökség is csak hat éves. Most új püspökünk lesz, mert a régi lemondott az egészsége miatt. Az új lengyel származású, most elment a pápával Lengyelországba, és csak utána jön ide. Közben mi öten papok csinálunk mindent a püspökségen. Munkám elég nehéz, mert a nép nem tud semmit a vallásból, és a rosszabb, hogy nem is igen akarja megismerni. Pe. Joao Palkó SVD C. P. 133 86220 Assai-Pr., Brasil + Köszönöm az érdeklődést és áldozatot, amelyben a tengeren túli magyarok részesí­tenek bennünket! Hogy valaki hittérítő legyen, tulajdonképpen nincs arra szükség, hogy elmenjen a messzeségbe, ahová minket az Isten akarata — de a sajátunk is — elve­zetett. Sok és nagy az európai hittérítők száma, akik ott értünk imádkoznak. Megható, hogy mennyi helyről kapok pár sort Magyarországról is, hogy megmondják: velünk éreznek. — Aug. 28-án volt 25 éves papi évfordulóm. Még emlékszem, mikor kicsi játé­kos gyerek voltam, és valahogyan nem tudom megérteni, hogyan tudtam eddig eljutni, hogy lehet, hogy ugyanaz a személy az, aki most itt áll. De az Isten kegyelme engem kiválasztott erre a hivatásra, és én hálát adok neki, hogy nevét hirdethetem az idegen nép között. Munka van mindig. Csak nem mi határozzuk meg a munkánkat, hanem mások, (gy aztán kevés idő marad, sokszor a levélírásra is. Sokat esik az utóbbi idő­ben 3 éves szárazság után. Tegnap 11 óra alatt 170 mm-t esett, ma kb. 50 mm-t értünk el. Az eredmény az lett, hogy egyik helyen az ötven első áldozom szombaton még gyónni tudott, de vasárnap már nem tudtam oda eljutni. Mikor itt esik, megáll az élet. Az utak járhatatlanok, és plébániánk 90 %-a távolabb lakik, mint 6 km, egészen 35 km-ig. P. Gaál Jenő SVD, C. C. 37 Escuela Agricola San Benito Encarnación, Paraguay + Az 1979-es év új feladatok elé állított. Utasítsuk-e el helyhiány miatt a missziós iskolába jelentkező tanulókat, vagy bővítsük ki az épületet? Teljesen tudatában vagyok, 86

Next

/
Thumbnails
Contents