Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Csóka Lajos: Guzmics Izidor, a keresztény egység apostola

dozás érvényének föltétele a bűnös lelkületének megfelelő állapota, amit igazában csak Isten lát. Ennek következtében a megbocsátás joga és hatalma végül is Isten kezében marad. A búcsúról, az „indulgentia“-ról kijelentette, hogy mint hasznosat meg kell tartanunk, de igénybevétele senkinek sem kötelező. A szentek egyességéről az volt a véleménye, hogy ö sem tudja, hallják-e a szentek imádságunkat, s bárki közvetlenül fordulhat könyörgésével az Úristenhez, de emiatt nem kell „kárhoztatni az Istenhez a szentekkel járuló emberek imádságát.“ A purgatóriummal, a tisztítóhellyel kapcsolatban azt írta, hogy a zsidóknál is szokás volt a halottakért imádkozni (2Makk 12,42-46), amit az Úr Jézus sem kifogásolt, s ha szabad értük imádkozni, akkor szabad értük a szentmisét is fölajánlani.

Jellemző, szerény és vonzó Guzmicsnak az a nyilatkozata, amellyel ezt a könyvét lezárta: „íme, kedves barátim, protestáns hazafiak, itt van a kath. anya- szentegyház tanításának az a része, mely eddig botránkoztatott, idegeníteti bennetek! ... csak az egyenes lélek, szelíd hang, a dolgoknak felvilágosítások eggyesíthet ismét bennünket. Én részemről megelégszem, ha csak figyelmeteket felfüggeszthettem ... Az isteni gondviselés fogja azt egyedül megtehetni, mit minden erőikedéseink sem eszközölhetnek, bár eszközölve látni óhajtsuk is.“

Guzmicsnak ez a két munkája általános föltűr>ést és nagy érdeklődést keltett. Mutatja ezt, hogy hamarosan megjelentek a protestáns hozzászólások. 1823-ban Pap István vilonyai református prédikátor névtelenül adja ki „A vallási egyesülés ideája“ c. 49 oldalas könyvecskéjét. Báthori fölfogását vallva ő is „csak a külső tzeremoniák s rendtartások" — szentek tisztelete, liturgia nyelve, böjtölés, celibátus — tekintetében tartotta lehetőnek és szükségesnek az egyesülést. Mint igazi protestáns vallotta a lélek egyéni vallásosságát, „amidőn kiki ugyanazon Ecclesiában lévén, követheti a maga meggyőzettetését; akkor lessz az Anyaszentegyház Cath. Anyaszentegyház s annak tagjai Reformátusokká és Reformandusokká, akkor lesz edgy akol és edgy Pásztor, mint midőn az Eccle- siának minden tagjai ugyan azon Lélek, a meggyózettetés Sz. Lelke által vezéreltetnek s tökéletessítetnek, bár különböző értelemmel legyenek is.“ Aztán kijelentette, hogy „az egy értelemre való jutást ugyan a hit dolgában lehetetlennek tartom, de minden keresztyén felekezeteknek edgy Anyaszentegyházban való eggyesülését, még az értelem különbözősége mellett is nem tsak úgy nézem mint lehetőt, hanem mint szükségest kívánom is és arra igyekezem.“

Guzmics hangjáról és fölfogásáról egyébként igen elismerően nyilatkozott. Dicsérte annak „szelíd és igazságot kereső lelkét, aki ... velem edgy tzélra törekvő Ember, Pap s Hazafi, az ő írásaiból esmeretes kinyíltszívűsége.“ Aztán így folytatta: „Báthori Gábor Ur és Guzmits Izidor Ur a vallásra nézve nintse- nek egy értelmen s az én értelmem viszont mind a kettőétől különbözik és még is mind a kettőről ezen írásomban tisztelettel emlékezem . .*. igazi tiszta szívből.“

54