Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Hets Aurelián: Magyar bencések a misszióban

Magyar Segélyegyletet és ennek Szeretetházát, legújabban pedig Carapicuibá- ban értékes telekkel is megajándékozta.

Közben magában a benoés életben is fontos változások történtek. 1951-ben másodlagos hivatásuknak megfelelően középfokú iskolát, gimnáziumot alapítottak, félbentlakó kollégiummal, hogy nevelésük hatékonyabb lehessen. A minden tekintetben merész alapítás a brazil társadalomban is igen eredményes visszhangra talált, és így a magyar bencések Szent Imre Kollégiuma fogalommá vált Sáo Paulóban. Nagy kerttel, sportpályákkal körülvett új, saját, tervszerűen, a feladatoknak megfelelően épített morumbi otthonában ma is a város egyik legkeresettebb középiskolája.

Mivel a hazai bencés tanároknak az iskolában a tanári hivatást is be kellett tölteniök, át kellett szervezni a régebbi lelkipásztori munkát is. Egy rendtárs mint főlelkész végezte a magyarság ellátását, a többi mint kisegítő működött mellette. Megmaradt az anastációi Szent István plébánia, amelyet Szelecz Arnold halála után Hets Aurelián töltött be, jelenleg Ther Péter Pál lakik ott. A többi bencés átköltözött az iskola mellé, és mikor 1963-ban a Szent Imre Kollégium kivonult a város nyugati részén lévő Morumbi szép vidékére, két év múlva felépült ott számunkra az új Szent Gellért kolostor. A fejlődés folyamán 1953-ban a magyar bencések eljutottak arra a fokra, hogy a Szentszék jóváhagyásával független perjelséget alapítottak Brazíliában: a Szent Gellért kolostort. Alapító perjele Jordán Emil, jelenlegi feje Tóth Veremund, alperjel Gácsér Imre.

Igen hasznos, áttekinthető kimutatást ad a bencések missziós munkájáról, múltjáról az a képekkel, kimutatásokkal illusztrált ízléses könyvecske, amelyet a perjelség alapításának 25 éves évfordulója alkalmából a kolostor portugál nyelven kiadott és az esetleges érdeklődőknek szívesen meg is küld. (Címünk: C. P. 9112, Sáo Paulo.) A már említett munkák és intézmények mellett részletesebben szól a Szent Imre Kollégiumról, annak bencés igazgatóiról (Jordán Emil, Sarlós Engelbert, Iróffy Zsolt) és tanárairól. Irodalmi és tudományos munkásságukról is kapunk egy kis ismertetést. Ebben az általános nevelő és missziós munkában olyan sajátos apostolkodást is találunk, mint pl. Rezek Román Teilhard de Chardin-kutató és terjesztő munkája, amely a széles keretek mellett a mély tudományos kutatás követelményeinek is a legteljesebben eleget tesz. Az ő akadémiai tevékenysége mellett a rend tagjai közül még Kruse Béda és Sarlós Engelbert ad elő a Sáo Paulo-i katolikus egyetemen.

A figyelemreméltó templom mellett — amelynek művészi kivitelezésében egy sajnos fiatalon elhunyt világi magyar művésznek, Fehérkuty Bálintnak vannak múlhatatlan érdemei — már egy kis papnevelő intézet is működik. Annak a kis szemináriumnak a folytatása, amelyet mint a jövő zálogát a Paraná államban, a toledói egyházmegyében lévő Nova Santa Rosa plébánia átvételével együtt tíz évvel ezelőtt alapítottak a magyar bencések. Az új alapítás főnöke, Kögl Sze- verin plébános a jelenleg ott levő rendtársakkal (Urdombi Ányos, Linka Sándor, Kubovics Egyed, Magyar Szervác) úttörő munkát végzett, új talajon, közel a ter4

49