Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Hets Aurelián: Magyar bencések a misszióban

2J. Leclercq OSB: Le monachisme contesté: NRT 99(1967), 607—618.

3 Csóka J. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete l-ll. Ecclesia Könyvkiadó, Budapest 1969, 973 o.

4 Vida e Milagres de S. Bento — Livro Segundo dós Diálogos de Sao Gregório Magno. Ed. Lumen Christi 19Í4, 124 o. — Dom Claude Jean-Nesmy: Sao Bento e a Vida Mo- nástica. Ed. Livraria Agir, Rio de Janeiro 1962, 192 o.

5 Jacques Laberge: Pierre Teilhard de Chardin et Ignace de Loyola. Ford. Rezek Román, Sao Paulo, 1979, 99 o.

Hets Aurelián, Säo Paulo

MAGYAR BENCÉSEK A MISSZIÓBAN

1954. szept. 2-án a milánói dómban Schuster lldefonz, a bencés bíborosérsek koporsója előtt mondott búcsúztatót Roncalli bíboros, a későbbi XXIII. János pápa. Imádságos lelkülete és munkássága mellett különösen azt emelte ki érdemeként, milyen nagy lelkipásztor volt. Ez a Schuster lldefonz, aki kerek 25 évig volt Lombardia fővárosának érseke — előtte a római Szt. Pál kolostor apátja és a XIII. Leótól kevéssel azelőtt alapított Szent Anzelm kollégium tanára —, szorgalmas kutató munka után kiadott alapvető könyvében (Szent Benedek és korának története) külön fejezetet szentel a „Bencés missziós hivatásnak.“ Történelmi feljegyzések és jogi szövegek megfontolása után kimutatja magának Szent Benedeknek Montecassino alapítása előtti lelkipásztori tevékenységét a 12 kolostor alapításával, — ez lett voltaképpen az oka, hogy el kellett hagynia a tivoli püspökség területét, a Szt. Lőrinc plébánia „desertor Florencius“ papja áskálódásai miatt. Elvonult a jóval délebbre fekvő Cassino- hegy pogány szentélyébe, ahol a régi római isteneknek szentelt berkekből az igaz Isten vallásának fellegvárát építette fel. Ott alapította meg és szabályozta Regulájában a „Dominici Schola Servitii“-t, az Úr szolgálatának iskoláját, amelyben a szerzetes „az Isten munkása“.

A stabilitás fogadalmával nem csukja be szerzetesei előtt az apostolkodás iskoláját. A hagyomány szerint már saját maga leghűségesebb tanítványát, Maurust Galliába küldte kolostoralapításra és térítésre. Ez sohasem állt távol a bencés céloktól. Még a kudarcok idején, mint Monte Cassino első feldúlása- kor is beigazolódott a kolostor jelszava, amely később a brazíliai magyar házé is lett: „Succisa virescit“, a levágott fa újra kihajt, sőt több ágat bocsát ki magából, lombosabbá lesz.

Szent Benedek nemzeteket térítő fiai révén lett „Európa védőszentjévé“, mint ahogy őt a legújabb titulussal a pápa nevezte. A bencés Nagy Szent Gergely pápától kiválasztott Ágoston apát és 40 társa nyitja meg azoknak az elszántaknak végtelen sorát, akik hazájukat elhagyva, idegen földeken ismeretlen, nem mindig angyaloknak látszó népek megtérítésének szentelik életüket. (Gergely ismert szójátéka: Angii — Angeli, angolok — angyalok.) A bencések joggal tekinthették Angliát atyai örökségnek és „Patrimonium Sancti Bene42