Szolgálat 45. (1980)
Tanulmányok - Ther Péter: A benedeki Regula szelleme Teilhard kozmikus látásmódjában
alapító szelleméhez való visszatérés, ezeknek a forrásoknak a mai idők megváltozott körülményeihez való alkalmazása (PC 2). Adalbert de Vogüé szerint itt visszatérésről (megújítás, renovatio) és alkalmazásról (aggiornamento) van szó. Az első a múltra utal; arra, ami a múltból örökérvényű: az alapító szelleme, a Regula ősi ihlete. Ezt a szellemet kell jelenleg tisztábbá és élőbbé tenni. A második a jelenre vonatkozik, számolva az idők megváltozott feltételeivel.1 Felújítani és alkalmazni! Hogyan? Erre a kérdésre a gyakorlati választ megadni: íme a mai kor szerzeteseinek feladata. E tanulmányom e feladat megoldásának megkísérlése. Szent Benedek és Teilhard Szent Benedek kora gyermekeként még sztatikusan gondolkodott és látott. Teilhard pedig kozmikusán és dinamikusan, mint mi is, a ma emberei. (Mindez mégsem okozhat törést és szakítást a benedeki Regula szellemével, az alapító szándékához való hűségünkben.) Egyesek, talán éppen ezért, úgy hasonlítják össze Szent Benedeket és Teilhard-t, mint a fehéret és feketét — mondja J. Leclercq —, mások viszont úgy látják, hogy a kolostor annak az isteni miliőnek kiváltságos megvalósítása, amelyről a „jezsuita“ álmodott. Kár lenne csak egy mosollyal intézni el ezeket az ellentétes véleményeket, mert egyik is, másik is termékenyen hasznos lehet, ha nem tekinti véleménynél többnek magát. A második azonban kétségtelenül jobban számol a hivatások különbözőségével, amelyet Teilhard mindig nagy tiszteletben tartott. P. De Lubac írta Leclercq-nek: „Teilhard olyan lelki magatartást akart meghatározni, amely érvényes minden ember számára, főleg a laikusok számára ... Teilhard-t sajátos tudományos hivatása inkább ehhez a magatartáshoz közelítette.“ De ez egyáltalán nem jelenti, logy ne tisztelte volna a többi magatartás-formát. Ahányszor csak megfordult bencés kolostorban, mindig a legnagyobb tisztelettel írt róluk. Igaz, hogy Teilhard újdonságot hozott a lelki életbe: A Földön — a föld szere- tetén — át akart eljutni Istenhez. Ugyanakkor viszont nagyon hangsúlyozta az ún. „passzivitásokat“, pl. a szeretettel elviselt szenvedéseket és az isteni dolgok csendes szemléletét — fejezi be szavait P. De Lubac2. Szent Benedek és Teilhard jelleme Szent Benedek jellemének megrajzolására a nagy történelmi távolság ellenére is vállalkozhatunk, Csóka J. Lajos OSB „Szent Benedek fiainak világ- története“ c. kitűnően és lelkiismeretesen, az igazi történész hűségével megírt könyvének I. fejezete alapján. A közép-itáliai Nursia környékén 480 táján, jobbmódú, előkelőbb vidéki társadalmi réteghez tartozó szülőktől született Benedek sajátosan jellemző vonása volt az Isten utáni vágy, az egész szívet átható istenkeresés. Ez azonban nem zárta ki benne a természetes érzelmeket. Példa erre nővéréhez, Skolasztikához való őszinte, szeretetteljes ragaszkodása. 35